Szép, szabad európai országot!, Bólyai egyetemet!, Területi autonómiát Székelyföldnek! – ezek a jelszavak voltak olvashatók a magasba tartott táblákon, amelyeket a székelyföldi településekről érkezett résztvevők hoztak magukkal.
A világot átérő magyar ünnepséglánc egyik legfontosabb állomása Székelyudvarhely – mondták az esemény műsorvezetői, akik emlékeztettek arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus úton akarja kivívni a terület autonómiáját.
Szász Jenő, a város polgármestere ünnepi beszédében elmondta: ma a romániai magyarságnak, azaz Erdély, Székelyföld és Csángóföld magyarjainak a szabadság a román jogállamiság keretei között megvalósuló európai autonómiát, azaz területi és személyi elvű önrendelkezését jelenti.
Tőkés László az Erdély Nemzeti Tanács elnöke kifejtette: a határmódosítás nem járható út, de a magyarság a területért cserébe autonómiát vár el. A püspök arra kérte a mindenkori magyar kormányt, hogy feltétel nélkül támogassák határon túli nemzettársaik autonómiatörekvéseit.
Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra kérte a román hatóságokat, hogy az alkotmányból töröljék az egységes nemzetállam kifejezést. Hozzátette: az uniótól azt várja el, hogy Románia csatlakozásának feltételéül szabják a Székelyföld Autonóm Régió létrehozását.
Az összesereglett tömeg közfelkiáltással fogadta el a székely nagygyűlés autonómia kiáltványát.
Traian Basescu, Románia elnöke a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt úgy döntött, mégsem vesz részt a székelyudvarhelyi székely nagygyűlésen, hanem a következő napokban látogat el a városba. Korábban Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester meghívta az államfőt, aki közölte, amennyiben ideje engedi, ott lesz a nagygyűlésen.
A nagygyűlésre Székelyföld minden részéből autóbusszal érkeztek az emberek, akiket az etno-rockot játszó TransylMania együttes műsora is szórakoztatta. A városban nyugalom volt, jelentős számú rendőri és katonai erő igazította el az ideérkező gépkocsikat és autóbuszokat. A központi román sajtó élénken érdeklődött az esemény iránt, több bukaresti televíziállomás élőben közvetítette a rendezvényt.
A városközpontban ma csak gyalogosan lehet közlekedni, az autóbuszoknak és személygépkocsiknak külön parkolókat jelöltek ki a város három bejáratánál. Az ünnep méltóságához illő lebonyolítás érdekében március 15-én délután hat óráig tilos bármilyen alkoholtartalmú ital forgalmazása a város területén. Az érkező buszokat a hatóságok szigorúan ellenőrzik, a Krónika információi szerint a robbanóanyag-szállítást három napra leállították az országban.
Ismert: a szélsőséges Nagy-Románia Párt bejelentette, hogy ellentüntetést szervez március 15-re Székelyudvarhelyen, melyre – a pártelnök szavaival élve – százezer román hazafit vártak. Corneliu Vadim Tudor azonban hétfőn bejelentette: mégsem tartják meg az ellentüntetést, miután Basescu román államfő, illetve a belügyminiszter megerősítette, hogy a székelyek nem fogják kikiáltani Székelyföld autonómiáját.
Calin Popescu Tariceanu román kormányfő korábban közleményt adott ki az ünnep alkalmából, amelyben azt írta: ma a közös Európa eszméje köti össze Romániát és Magyarországot a magyarok nemzeti ünnepén. A március 15-e alkalmából a romániai magyar közösséghez intézett üzenet egyebek közt hangsúlyozza a két ország „kiemelkedően jó partnerségi viszonyát„, valamint a két kormány tavalyi bukaresti együttes ülésének és az idén tízéves román–magyar alapszerződésnek a jelentőségét.
Gyurcsány üzent a határon túliaknak
Március 15-e tizenötmilliós közösségünk talán legfontosabb napja. Nemzeti ünnep a szó legszorosabb értelmében. A közel 160 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc ugyanis meghatározta a magyarság számára az azt követő emberöltők menetét, és mintegy előrevetítette nemzetünk új és legújabb kori történelmét is – írta Gyurcsány Ferenc a határon túli magyarokbak szóló üzenetében.
„Mi, magyarok nem engedtünk a ,48-ból – a szabadságból, az egyenlőségből és a testvériségből. És mi, magyarok nem engedtünk az 56-ból – a köztársaságból, a függetlenségből, és az európaiságból sem.” – áll az üzenetben.
Gyurcsány szerint ez a nemzet nagy dolgokra mindig csak akkor volt képes, ha tagjai között megvolt a közös cselekvéshez szükséges egyetértés. Mert a szabadság az, amikor nem kell mindenben egyetérteni, a béke – a békés gyarapodás – feltételeit pedig az teremti meg, ha megleljük azt, amiben mindannyian egyet tudunk érteni. Például a közös ünnepekben, a nemzeti érdekben, a haza senkitől sem elvitatható szeretetében.
A kormányfő sorskérdésnek nevezte a határon túli magyarság ügye, a nemzet határok feletti, békés újraegyesítésének „szent ügyét” is, amelyben közel másfél évtizeden át megvolt a nemzeti konszenzus.Ebben újra nemzeti konszenzus, ciklusokon és országhatárokon átívelő egyetértés lehet szerinte, ha minden anyaországi és határon túli magyar politikusoknak újra a felelős hazafiság lesz a vezérlőelve a nemzetpolitika közös alakításában.
A Magyar Köztársaság hivatalban lévő kormánya tisztességes, fontos és bátor lépéseket tett annak érdekében, hogy ez így legyen – állítja Gyurcsány, majd felsorolja a Nemzeti Felelősség Programját, a Szülőföld Alapot,a megkönnyített és méltányosabbá tett letelepedési eljárást, a nemzeti vízumot.
Hazafiak vagyunk mind, akik azt akarjuk, hogy a magyar nemzet minden tagja – anyaországban és azon kívül élő – a szülőföldjén találhassa meg a boldogulását. Hogy ott, ahol tegnap magyarul beszéltek és álmodtak, így lehessen holnap és holnapután és azután is – olvasható a dokumentumban.
.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
