A 185 országot kilenc kategóriában vizsgáló szaklap márciusi felmérése szerint Magyarország 68,5 pontot kapott a lehetséges 100-ból. Bár tavaly szeptemberben az összpontszám ennél kevesebb, 67,57 volt, a magasabb pontszám most csak alacsonyabb helyezésre futotta: a fél évvel korábbi 37. helyről a 41.-re csúsztunk vissza. Egy évvel korábban 38. volt a listán Magyarország.
A fél évvel korábbihoz képest számottevően javult a politikai kockázat, a lehetséges 25 pontból 19,3-at kaptunk, szemben a korábbi 17,07-tel. A gazdasági teljesítmény a lehetséges 25 pontból most csak 9,5-öt ért a tavaly szeptemberi 10,04 után, míg az adósságmutatók romlását 8,38 helyett 8,18 ponttal honorálta a lehetséges 10-ből a Euromoney. A szintén maximális 10 pontból 6,41-et kapott a hitelosztályzat a fél évvel korábbi 6,67 helyett.
Magyarország helyzete a régión belül nem változott: továbbra is megelőz minket Szlovénia (28.) és Csehország (39.) – előbbi egy, utóbbi három helyett rontott –, a többiek pedig mind utánunk vannak, viszont ők javítottak egyet-kettőt a helyezésükön. A listát most is Luxemburg vezeti 99,65 ponttal, és Észak-Korea zárja 2,89 ponttal.
Mint a Euromoney elemzése rámutat: az emelkedő olajár a legfontosabb kockázat jelenleg a globális gazdaságra, de az energiatermelő országok helyzetét ez javította, az országok összesített pontszáma pedig – részben ennek köszönhetően –1,41 százalékkal javult tavaly szeptemberhez képest.
Magyarország előtt is számos olajtermelő ország szerepel a listán.
Az európai feltörekvő országok esetében a jelentés az árfolyamkockázatokra hívja fel a figyelmet, mivel számos országban túlértékelt valutákat eredményezett az elmúlt évek tőkebeáramlása, ezért a jövőben nagyobb volatilitásra lehet számítani. Magyarországot külön is megemlíti a jelentés, ahol a jelzálogkölcsönök nagy részét forint helyett svájci frankban folyósították, nagymértékben növelve az árfolyammozgásokkal szembeni kitettséget.
(vg.hu)

Az EP-ülésen dühöngött Magyar Péter