Hagyományaihoz híven a SZEF most is elkészítette azon állásfoglalását, melyben a közszféra új kormánnyal szembeni elvárásait fogalmazta meg. A dokumentumot az MSZP, a Fidesz, az MDF és az SZDSZ miniszterelnök-jelöltjének küldte el a konföderáció, amely a „számháború” elkerülése érdekében számonkérhető kormányprogramot vár el a következő ciklusban.
A SZEF elismeri és szükségesnek látja az államháztartási reformot és a közszféra modernizációját, ugyanakkor azok alapvető céljának a lakosság életminőségének javítását tartja. Az állam nem vonulhat ki a közszolgáltatásokból, határozottan fel kell lépni az „államtalanítást”, a privatizálást egyetlen megoldásként képviselő álláspontokkal szemben, mivel a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok, a létminimum határán küszködők képtelenek az öngondoskodás többletterheinek vállalására. Mindenki számára egyenlő hozzáférési lehetőséget kell biztosítani az egészségügy, az oktatás, a kultúraközvetítés területén – szögezi le a dokumentum.
Az egészségügy átalakításával kapcsolatban a SZEF úgy véli: az intézmények privatizációja, a több biztosító rendszerének általánossá tétele nem ad megoldást a kórházak, szakrendelők alapvető problémáinak rendezésére, sőt az növelheti az ellátásban már most is meglévő indokolatlan különbségeket a jómódúak és a szegények között. Bár szükséges az „egyszerre szegény és egyszerre pazarló” egészégügy strukturális, finanszírozási rendszerének felülvizsgálata, a SZEF szerint az egészségügyi és szociális ellátásnak dominánsan állami, önkormányzati kereteken belül kell maradnia.
A konföderáció elutasítja a közszolgálati dolgozók egyes kategóriának közszolgálati jogviszonyból való kiszervezését. Azon túl, hogy ez fölösleges feszültségeket kelt az azonos képzettséggel, azonos munkahelyen, azonos munkakörben dolgozók között, a SZEF a kiszervezéseket többnyire statisztikai csalásnak tartja, ami azt a látszatot kelti, hogy csökken a közszolgálati létszám. A konföderáció olyan bérfelzárkóztatási programról kötne megállapodást az új kormánnyal, amely szerint minden évben a gazdaság teljesítményével azonos mértékben nőnének a bérek, az elmaradt ágazatokban pedig ennél nagyobb bérnövekedést tenne lehetővé.
Bizonytalanság a választások előtt
Elutasítjuk a közszféra létszámával kapcsolatos felelőtlen elképzeléseket – jelentette ki az MNO-nak Szabó Endre azon információkkal kapcsolatban, miszerint kétszázezer közalkalmazottat és köztisztviselőt bocsátanak el, ha az MSZP megnyeri a választásokat. Mindez a Pénzügyminisztérium egyik vezető tisztségviselőjének a Világgazdaság internetes fórumán közzétett leveléből derült ki. Eszerint az elbocsátásokra mintegy hétszázmilliárd forintos, már elkészült megszorító csomag részeként kerülne sor. A SZEF elnöke közölte: hivatalosan nem, de a médiából már hallottak a tömeges elbocsátásokról szóló elképzelésékről, amelyeket „a választások előtt senki nem akar felvállalni”. A közszektort bizonytalanságban tartó elképzelés egyébként nem újkeletű, az utóbbi két évben számos kormányzati vezető, például Kóka János gazdasági miniszter sürgette a „kisebb, hatékonyabb állam” megteremtését, melyről Szabó Endre szerint nem tudni: mit is takar valójában.
Az ügy pikantériája, hogy a szocialisták 2002-es győzelmébe jelentős szerepett játszott a közszférának tett ötvenszázalékos béremelési ígéret. A megvalósítással járó költségek később azonban megszorításokat és tömeges elbocsátásokat eredményeztek. A kormány 2002 szeptembere után ugyanis már nem célzottan, a központi költségvetésből, hanem a normatívákon keresztül biztosította a szükséges bértömeget. Ez viszont lehetővé tette, hogy a bérköltségeket más dologi kiadásokra is fordíthassák, ami intézménybezárásokhoz, létszámcsökkentéshez vezetett.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
