Veres János pénügyminiszter és Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, a Fidesz alelnöke vitázott a gazdaság jelenlegi helyzetéről az MTV Kedd 21 című műsorában. Elsőként kapcsolták a stúdióba Kuncze Gábort. Az SZDSZ elnöke elmondta érveit az egykulcsos személyi jövedelemadó mellett. Hangúlyozta: az egykulcsos adó bevezetését Kuncze Gábor 2009-től képzeli el. – Érdekünk beszállni abba az adóversenybe, melyet a környezetünk kényszerít minket. Így tudunk versenyképesek lenni, elérni, hogy Magyarország a térség gazdasági, pénzügyi központja legyen. Ráadásul az egykulcsos adó egyszerű, fehéríti a gazdaságot, stabilitást eredményez – tette hozzá az SZDSZ elnöke.
Veres János szerint a társadalmi igazságosság és az arányos közteherviselés érdekében célszerű, ha a többkulcsos adórendszer érvényesül. – Két- vagy háromkulcsos adót célszerű Magyarországon működtetni – jelentette ki a pénzügyminiszter. Varga Mihály viszont úgy vélekedett: önmagában látszatkérdés, hogy mekkora az adókulcs, sokkal fontosabb, hogy az adózónál maradó összegből hány ember él meg. Ebből a szempontból az az egykulcsos rendszer, mely nem veszi figyelembe, hány eltartott él a háztartásban, az nem tesz eleget a családbarát követelménynek – hangsúlyozta a Fidesz alelnöke. Kuncze Gábor erre úgy reagált: az adórendszert meg kell tisztítani a szociális elemektől, ugyanis azok a szociálpolitikába valók. Varga Mihály hiányolta a Fidesz szempontjából nagyon fontos családi adózást, míg Veress János közölte: egyetért azzal, hogy célszerű az adórendszerben a kedvezményeket „amilyen mértékben csak lehet” szűkíteni, mert „Magyarországon ma az adórendszerben annyi kedvezmény van, hogy az ábécé betűi sem elegek már, hogy kifejezzék az egyes kedvezmények sorszámozását”. A kedvezményszűkítést a többkulcsos adó mellett is meg lehet valósítani – tette hozzá.
A műsor következő témája a munkanélküliség volt. Varga Mihály elmondta: 2002 óta jelentősen nőtt a munkanélküliek száma. – Szeretnénk, ha több munkahely teremtődne az országban, ha a kis- és középvállalkozások nagyobb lehetőséget kapnának abban, hogy a munkahelyteremtésben részt vegyenek. Ehhez a közterhek csökkentésére van szükség. Másrészt nem szabad elfelejetni, hogy gazdaságfejlesztési program nélkül egyetlen gazdaságpolitika sem boldogul. Jól látható: ez az eredmény, ha leállítják a fejlesztési terveket. A következő években a munkanélküliség csökkentésére kell koncentrálnia a gazdaságpolitikának – hangsúlyozta Varga Mihály. Veres János viszont a foglalkoztatottak számának 70 ezres növekedéséről beszélt, illetve kijelentette, hogy a Fidesz kormányzása idején olyan szigorú intézkedéseket hoztak a munkával nem rendelkezők regisztrálására, hogy azzal mesterségesen csökkent a nyilvántarott munkanélküliek száma. Varga Mihály ugyanakkor közölte: a foglalkoztatottság a kormányváltás után egyrészt látszatintézkedésekkel nőtt, másrészt harmincezerrel többel nőtt a munkanélküliek száma, mint a foglalkoztatottaké.
A harmadik téma a jövedelmi helyzet volt. Veres János jelentős – 28 százalékos, az aktív dologzók esetében 26 százalékos – reáljövedelem-növekedésről beszélt. – A két kormány teljesítményét összevetve ebben a négy évben érdemben mindvégig fölötte volt a növekedés, és a négy éves teljesítmény is lényegesen jobb annál, mint ami az előző ciklusban volt – hangoztatta a pénzügyminiszter, hozzátéve: az Orbán-kormány idejében a jövedelem-növekedés „lényegesen szolidabb volt”, 20 százalékot ért el. Varga Mihály azonban azt hangsúlyozta: 1996 – a Bokros-csomag – óta először 2004-ben csökkentek a reálkeresetek – vagyis az árak növekedése meghaladta a bérekét. – A Medgyessy-Gyurcsány kormány először megemelte a béreket, de aztán elfeledkezett a bérek tartós rendezéséről – tette hozzá a fideszes politikus. Veres János erre reagálva „a rész és az egész” viszonyáról beszélt, illetve arról, hogy az oktatásban ma már a bérek húsz százalékkal az átlag felett vannak. Varga Mihály megjegyezte: erről meg kellene kérdezni magukat a pedagógusokat is. Megjegyezte továbbá, hogy vitájuk van a KSH-val az infláció számításával kapcsolatban, mivel „a plazmatévék árának csökkenése lehet, hogy érint egy bizonyos szegmenst a magyar piacon, de a gáz, a villany, a tartós fogyasztási cikkek, az élelmiszer árának növekedése jóval több embert”. – Ezért mondják nagyon sokan azt, hogy nehezebben élnek, mint négy évvel ezelőtt – fűzte hozzá Varga Mihály. Erre Veres János úgy reagált: néhány közvélemény-kutatás szerint a társadalom döntő többsége úgy látja: ez nem így van.
Nézői kérdésként felmerült: a két párt mikorra vállalja az euró bevezetését? Varga Mihály közölte: először meg kell nézni, mit vesznek át. – Vannak kétségeim, hogy van-e pénz a kasszában. Inkább adósságleveleket gondolok oda. De ha valóban igazak az államháztartással kapcsolatos adatok, 2010-re az euró bevezetése tartható – mondta az alelnök. Veres János szintén 2010-et jelölte meg.
A következő téma Magyarország uniós átlaghoz történő felzárkóztatása volt. Veres János közölte: az elmúlt időszakban nagy eredményt ért el a kormány abban, hogy Magyarország a visegrádi országok közül a leggyorsabb mértékben zárkózott fel az uniós átlaghoz. Varga Mihály azonban azt hangsúlyozta: az ország a térség átlaga alatt növekedett az elmúlt években. – 2002-ben egy váltás történt, és a közép-európai térség országai jóval jobban teljesítenek, és erőteljesebb ütemben zárkóznak fel az uniós átlaghoz – jelentette ki a fideszes politikus.
origo.hu
Kigyulladt egy balatoni büfé
