Mintegy ötezer tonna sonkát kínálnak a termelők a magyar kereskedelemnek, amely az egész évben eladott mennyiség felét jelenti – mondta Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára. Becslések szerint emellett 1-2 ezer tonna olcsó import is megjelenik, ami komoly gondot jelent az ágazat számára. A hipermarketekben 550 forintért már lehet kapni egy kilogramm füstölt lapockát. A legdrágább sonka kilónként 1800 forintba kerül, a parasztsonka kilójáért 1200 forintot kérnek, ha mangalicából készül, akkor már 2000 forintot kóstál.
A húsvéti időszak másik fontos terméke a tojás: az évi 3 milliárdos fogyasztás 20 százalékkal ugrik meg ebben a hónapban – mondta Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára. A keresletnövekedés nincs hatással az árakra, sőt a láncok akciói miatt szinte olcsóbb a tojás, mint máskor. Az alacsony árakért persze az import is felelős. A terméktanács becslése szerint minden tizedik eladott tojás származik külföldről. A magyar kivitel viszont minimális.
Az ünnepet jelképező nyúl és bárány két olyan ágazat, amelyeket az export tart el. A magyarországi értékesítés is emelkedik, mégis annyira kis mennyiségű a fogyasztás, hogy még húsvétkor is nagyon kevés asztalon szerepelnek ezek a húsfélék. A Nyúl Terméktanács tapasztalata, hogy a nyúlhús egyre inkább megtalálható az áruházakban. Hetente 1-2 tonna darabolt, konyhakész húsra van igény, a húsvéti időszakban pedig megduplázódik a kereslet – mondta Perjési László, a terméktanács ügyvezetője. Az export folyamatosan bővül, a nyugat-európai országok komoly piacnak számítanak.
Juhhúsból mindössze 0,3 kilogramm az évi átlagos fogyasztás Magyarországon. Ennek fő oka, hogy a bárány 3-5-ször kerül többe más húsféléknél. A hazai tenyésztők az állomány 95-98 százalékát élő állatként exportálják, főként Görög -és Olaszországba. Az évi 800 ezer exportált bárányból 200-220 ezret adnak el ilyenkor – közölte Békési Gyula, a Juh Terméktanács igazgatója. A 16-17 ezer tonna magyar áru az uniós piac mindössze 1 százalékát teszi ki.
Húsvétkor megnő a kereslet a kisállatok iránt is. Az állatvédők mindenkit megpróbálnak lebeszélni arról, hogy ünnepi felindulásból ajándékozzon élő haszonállatot, de megpróbálnak segíteni, ha mégis egy kimerült és megunt nyúl, csirke vagy kacsa marad a lakásban húsvét után. A riadt apróságokat az állatkert veszi át, majd a karanténban történő megfigyelés után állatvédő szervezetek közvetítésével találnak nekik új helyet, általában tenyésztőknél.
(Forrás: Origo)
origo.hu
Luszi, a Balaton négy évszakos hajócsodája új fejezetet nyit
