„Hiszünk benne, hogy a két hónapja látható korszerű holokauszt-történeti kiállítás, az újabb ezerötszáz névvel bővült áldozatok emlékfala és a tövében tartott megemlékezés világos üzenete, hogy senki és semmi nem vonhatja kétségbe az alapvető emberi jogokat” – mondta emlékbeszédében Kovács Tamás történész.
Az emlékközpontot működtető közalapítvány gyűjteményi munkacsoportjának vezetője a mintegy száz egybegyűlt előtt hozzátette: e jogok megóvása és védelme a mindenkori társadalom egyik legfontosabb feladata.
A történész kiemelte, hogy annak iején a deportálás előkészítésének egyik fontos lépése a zsidók, illetve a zsidótörvények által zsidónak minősített emberek gettóba zárása volt; az első gettót 62 évvel ezelőtt, április 16-án állították fel Kárpátalján. Ez a nap 2001 óta a holokauszt áldozatainak emléknapja Magyarországon.
A mai kor emberének határozottan fel kell lépnie a kirekesztő, a másik ember jogait sértő kezdeményezések ellen – hangsúlyozta a hozzávetőleg százezer nevet felsoroló emlékfal előtt a történész.
A rövid megemlékezésen mécsest gyújtott David Admon, Izrael Állam budapesti nagykövete, Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője; az eseményen jelen voltak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői is.
Szili Katalin az esemény után megtekintette az emlékközpont állandó kiállítását, majd azt írta az emlékkönyvbe: „Nem a bűntudat, hanem a kegyelet, nem a múlt terhe, hanem tanulságai, nem a politikai versengés, hanem a megemlékezés méltósága kell, hogy napjainkat igazgassa„.
„Köszönet az alkotóknak, ahogy ehhez ezzel a rendezésében is elismerésre méltó kiállítással hozzájárulnak. Nem felejthetünk egyetlen áldozatot sem!” – fűzte hozzá.
A Páva utcai megemlékezés után a holokauszt áldozatainak emlékére fáklyás felvonulás indult a pesti Duna-parton.
(hirtv.hu, Magyar Rádió,nol.hu)
origo.hu
Jönnek a harctér rettegett sárkányai – 56 új Gidrán erősíti a magyar srácokat
