Annak ellenére nem túl hízelgő a helyzet, hogy a tanulmány szerint egyre erősebb nyomás nehezedik a társaságok igazgatóságára és vezetőségére az ilyen ügyek megfelelő kezelése érdekében. Emiatt a vállalati visszaélések, illetve tágabb értelemben véve az etikus üzleti magatartás kérdései a menedzsmentek szinte állandó napirendi pontjává léptek elő.
A magyar alkalmazottak 20 százaléka szerint – ez a mutató Európában 11 százalék – vállalatuknak a visszaélésre és korrupcióra vonatkozó kockázatok témakörében nincsen kialakult szabályozási rendszere, és – szemben az európai 67 százalékkal –, csupán 41 százalékuk gondolja úgy, hogy a már meglévő előírásokat be is tartják.
Igencsak meglepőnek mondható a munkavállalók vezetőkről kialakított képe. Megdöbbentő, hogy a válaszadók 49 százaléka szerint a magyarországi vállalatvezetők kettős mércét alkalmaznak: magukra nézve más etikai normákat tartanak kötelezőnek, mint beosztottjaikra – mondta Kühn János, a magyarországi Ernst & Young Visszaélési Kockázatkezelési Szolgáltatások Üzletágért felelős hazai menedzsere. A nyugat-európai országokban ez csupán 22 százalékra rúgott, amihez képest a magyar értéket egészen kimagaslónak tartják az E&Y szakemberei. Ezzel szemben a munkavállalaók kifejezetten jó véleménnyel vannak saját etikus magatartásukról – itt az európai átlag 79 százalék, míg a magyar 89 százalék volt –, ám a válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy saját viselkedése megfelelőbb, mint a kollégáké, ami az európai érték kétszerese.
(napi.hu)
origo.hu
Luszi, a Balaton négy évszakos hajócsodája új fejezetet nyit
