Lesz területi autonómia a Délvidéken?

Kasza József a délvidéki magyarság önrendelkezésének megoldását a területi és a személyi elvű autonómia létrehozásában látja. A VMDP szerint, Kasza javaslatával a délvidéki magyarságot első és másodrendű magyarokra osztja. Basescu Szerbiában Koszovó kapcsán még az autonómia szó kimondását is kerülte.

Kasza József, a VMSZ elnöke kedden egy szerbiai napilapnak kifejtette, hogy a délvidéki magyarság önrendelkezésének megoldását a területi és a személyi elvű autonómia kombinációjában látja a szerbiai alkotmány keretein belül – tájékoztat a Vajdaság Ma. Kasza szerint területi autonómiája lenne nyolc vagy kilenc magyar többségű észak-vajdasági községeknek, a szórványban élő többi vajdasági magyar pedig perszonális autonómiát kapna.

„Ez nem egy olyan álláspont, amelytől nem lehet elmozdulni, mert szerintünk a megoldást csak megállapodás szülheti”– mondta. A VMSZ elnöke Katalónia és Dél-Tirol autonómiáját hozta fel példaként a szerb lapnak nyilatkozva, hozzátéve, hogy komoly tárgyalásokat kezdtek a Szerbiai Demokrata Párttal (DSS) és a Demokrata Párttal (DS).

A Blic szerb napilap arról is beszámol, hogy a három másik délvidéki magyar párt vezetője Ágoston András (VMDP), Páll Sándor (VMDK) és Rácz Szabó László (MPSZ) a minap találkozót kértek Boris Tadics szerbiai elnöktől, mondván, hogy a vajdasági magyarokkal kapcsolatban ugyanazokat az elveket kell alkalmazni, mint a koszovói szerbek viszonylatában – azaz nem területi, hanem személyi autonómiát szorgalmaznak. Kasza viszont nem tartja komoly politikai tényezőnek a másik három pártvezetőt. «Ennek a három pártnak együttesen annyi tagja van, mint a VMSZ-nek egy falusi helyi közösségben» – mondta.

VMDP: elsőrendű és másodrendű magyarok”

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt szerdán kiadott
közleményében azonban azon aggodalmának adott hangot, hogy Kasza József és a VMSZ tevékenységével csak megosztja a magyarságot, s csak elértékteleníti annak autonómiatörekvését.
A Vajdaság Ma által idézett közlemény szerint az elmúlt években „a VMSZ Kostunica személyes, intézményes felügyelete alatt működő nemzeti tanácsa lett.” Autonómia ügyben pedig egyébként is még „egyetlen szerb párt, vagy hatalmat gyakorló szerbiai intézmény sem nyilatkozott.

A VMDP úgy véli: azzal, hogy Kasza a közelebbről nem definiált perszonális autonómia lehetőségét csak a sziget- és a szórványmagyarság számára tartja fenn, míg a csak viszonylagosan tömbben élő magyarság számára területi autonómiát ígér a vajdasági magyarságot elsőrendű és másodrendű magyarokra ossza.

(Vajdaság Ma)

Basescu: Koszovóban nincs helye európai megoldásoknak

Traian Basescu Koszovó kapcsán kijelentette: „Ott, ahol a szélsőséges nacionalizmus konfliktusokat szít, nincs helye az európai megoldásoknak” idézi a Szerbia-Montenegróba látogató román államfőt a Szabadság Kolozsvári Napilap.

A román államfő találkozott szerb-montenegrói kollégájával, Szvetozár Maroviccsal is. Megbeszéléseik egyik központi témája a koszovói helyzet volt, de szót ejtettek a szerbiai román ortodox egyház legalizálásának lehetőségéről és a két ország viszonyában bevezetendő ingyenes vízumok kérdéséről is.

Szerbia-Montenegró elnöke megköszönte Traian Basescunak a Koszovó jövőjével kapcsolatos állásfoglalásait. Úgy vélte, ha a régió valamennyi államfője a román elnökkel azonos állásponton lenne, Koszovó tekintetében gyorsan megállapodásra lehetne jutni.
Hozzátette: ez ügyben a párbeszéden kívüli bármely megoldás a térség destabilizálódásához vezethet. Emlékeztetett arra, hogy május 21-én Montenegróban referendumot tartanak, amelynek során a lakosságnak el kell döntenie, hogy Montenegró kiválik-e a föderációból, vagy az ország része marad. Hangsúlyozta: a térség valamennyi kisebbségének biztosítani kell a jogait.

A Szabadság úgy véli, hogy a román elnök azzal, hogy Koszovó kapcsán még az autonómia szó kimondását is kerülte, haza is üzent. A lap szerint Basescu így akarta jelezni, hogy székelyföldi látogatása során elhangzott mondatait egyáltalán nem egy bizonyos típusú autonómia támogatásaként kell értelmezni. A lap megfogalmazása szerint ezt csak „ráolvasták”. A román államfő elmondta: „Koszovó esetében Románia kompromisszumos megoldást tartana helyesnek, a külpolitikai alapelvek sérülése nélkül”. Ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy Bukarest nem támogatja Koszovó önállósodását.

(Szabadsag)

Magyar alelnöke van Kárpátaljai Megyei Tanácsnak

Julija Timosenko, a nevét viselő blokk (BJUT) vezetője korábban megtiltotta, hogy akár helyi szinten is koalíciót hozzanak létre a Régiók Pártjával. Ennek ellenére a BJUT-osok egy része a Kárpátaljai Megyei Tanácsban mégis koalícióra lépett Viktor Janukovics pártjának helyi szervezetével.

Az UA-Reporter internetes kiadvány szerint a Kárpátaljai Megyei Tanácsban a Mi Ukrajnánk, a Julija Timosenko Blokkjának fele, a Régiók Pártja, a „KMKSZ” Ukrajnai Magyar Párt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt és az Ukrán Szocialista Párt hoz létre többséget. Így az ellenzéket a fennmaradó BJUT-osok és a Litvin Blokkja fogja alkotni. A többséget 67 képviselő alkotja majd, az ellenzéket – 23.
A megyei tanácsban 30 mandátumot szerzett a Mi Ukrajnánk, 25-öt a BJUT, 15-öt a PR, 7-et a Litvin Blokkja, 5-öt a KMKSZ, 4-et az UMDP és ugyanennyit a szocialisták.
A megyei tanács elnöke Mihajlo Kicskovszkij lett (NU), helyettesei pedig Mihajlo Martin (BJUT) és Brenzovics László (KMKSZ).

(Kárpátinfó)