A kamaszok 29 százaléka próbált már ki valamilyen illegális drogot – derült ki abból a kutatásból, melyet a Jelenkutató Intézet végzett márciusban a tatabányai önkormányzat és a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum felkérésére. A drogfogyasztásról 1247 tatabányai középiskolás, 9-12-dik osztályos tanulót kérdeztek meg, abból a célból, hogy előkészítsék a város drogstratégiáját.
A leggyakrabban használt kábítószer a marihuána, a gyerekek többsége kíváncsiságból nyúl hozzá. A diákok egy része úgy tartja: pont azért kezdi el érdekelni őket a drog, mert annyit sulykolják a témát a televízióban és az iskolában.
A tatabányai diákoknak több mint 80 százaléka legalább egyszer részt vett már drogprevenciós órán, de a kipróbálok negyede gondolja csak úgy, hogy hiteles válaszokat kapott, és ez az arány a tapasztalatlanaknál is csak 43 százalék. A diákok többsége a barátaitól szerez információkat a drogokról, második helyen az iskola, harmadikon pedig a televízió áll. A kipróbálók 56 százaléka úgy tartja, túlságosan sulykolják a témát, s ezzel keltik fel a kíváncsiságot a drogozás iránt.
A kábítószer-használat társadalmi megítélésének feltérképezését célzó, 1999-ben 23 miskolci középiskolában végzett vizsgálat szerint a tanárok főként családi, illetve egészségügyi problémának tekintették a középiskolások kábítószer-fogyasztását A tatabányai vizsgálat eredményei azonban rávilágítanak arra a problémára, hogy a serdülőkori drog- és alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás is elsősorban mintakövetés. Münnich Ákos oktatáskutató szerint a kortárscsoport és a baráti környezet fontos befolyásoló erőként szerepel a kábítószer-fogyasztás kialakulásában. Az osztálytársak, a lakókörnyezeti barátok szociális befolyásoló ereje az életkor előrehaladtával egyre növekszik. A felnőttektől elhatárolódó fiatalok csoportjához való tartozás nagyon erős motiváció a dohányzás, az alkoholizálás, később a kábítószerek kipróbálásában, majd rendszeres fogyasztásában.
A kábítószer-probléma hangsúlyozása az iskolában, televízióban ráirányítja a gyerekek figyelmét a kérdésre, azonban viselkedési mintáikat már az „életből” szerzik, ami legtöbbször nem egyezik az iskolában hallottakkal.
Csige Tamás szocialista országgyűlési képviselőként 2005. december 20-án úgy nyilatkozott, hogy „a kábítószer a megelőzéssel foglalkozóknak is üzlet, nemcsak a bűnözőknek, ezért a valós helyzet megismerése szinte senkinek sem az érdeke.”
A felemás drogprevenciót jól példázza a nemrégiben, kormányzati támogatással elkészített „Drogvilág” című animációs film, tanári segédanyag. A film szándékai szerint ötvözi a fő prevenciós módszereket, azaz információt ad, hangsúlyt helyez az érzelmi nevelésre, a döntésképesség fejlesztésére, a nemet mondás gyakorlására, a személyiség- és közösségfejlesztésre, valamint az alternatíva nyújtásra egyaránt. Azonban az alkotás Reviczki Gábor és Stohl András szinkronhangjával inkább tűnik szatirikus ismeretterjesztő, kedvcsináló filmnek, mint módszertani segédanyagnak. Erőltetett, a fiatalokhoz közelállónak gondolt hangvétele és közlendője a „Figyusz, cicák. A hercsi bezabál titeket. Először a hétvégén nyomod, majd egész héten. Rászoksz és rászorulsz, hogy ne legyél szarul. Később leállni már nagyon durva. De most igyatok és gyújtsatok rá!” és hasonló mondatokban merül ki.
origo.hu
Fontos, új funkcióval bővül a KRÉTA
