A drogprevenció is lehet a rászokás oka?

Egy tatabányai felmérés szerint a diákok jelentős része úgy tartja: pont azért kezdi el érdekelni őket a drog, mert annyit sulykolják a témát a televízióban. A felemás drogprevenciót tükrözi a közelmúltban elkészített „Drogvilág” című animációs film is.

A kamaszok 29 százaléka próbált már ki valamilyen illegális drogot – derült ki abból a kutatásból, melyet a Jelenkutató Intézet végzett márciusban a tatabányai önkormányzat és a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum felkérésére. A drogfogyasztásról 1247 tatabányai középiskolás, 9-12-dik osztályos tanulót kérdeztek meg, abból a célból, hogy előkészítsék a város drogstratégiáját.
A leggyakrabban használt kábítószer a marihuána, a gyerekek többsége kíváncsiságból nyúl hozzá. A diákok egy része úgy tartja: pont azért kezdi el érdekelni őket a drog, mert annyit sulykolják a témát a televízióban és az iskolában.

A tatabányai diákoknak több mint 80 százaléka legalább egyszer részt vett már drogprevenciós órán, de a kipróbálok negyede gondolja csak úgy, hogy hiteles válaszokat kapott, és ez az arány a tapasztalatlanaknál is csak 43 százalék. A diákok többsége a barátaitól szerez információkat a drogokról, második helyen az iskola, harmadikon pedig a televízió áll. A kipróbálók 56 százaléka úgy tartja, túlságosan sulykolják a témát, s ezzel keltik fel a kíváncsiságot a drogozás iránt.

A kábítószer-használat társadalmi megítélésének feltérképezését célzó, 1999-ben 23 miskolci középiskolában végzett vizsgálat szerint a tanárok főként családi, illetve egészségügyi problémának tekintették a középiskolások kábítószer-fogyasztását A tatabányai vizsgálat eredményei azonban rávilágítanak arra a problémára, hogy a serdülőkori drog- és alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás is elsősorban mintakövetés. Münnich Ákos oktatáskutató szerint a kortárscsoport és a baráti környezet fontos befolyásoló erőként szerepel a kábítószer-fogyasztás kialakulásában. Az osztálytársak, a lakókörnyezeti barátok szociális befolyásoló ereje az életkor előrehaladtával egyre növekszik. A felnőttektől elhatárolódó fiatalok csoportjához való tartozás nagyon erős motiváció a dohányzás, az alkoholizálás, később a kábítószerek kipróbálásában, majd rendszeres fogyasztásában.

A kábítószer-probléma hangsúlyozása az iskolában, televízióban ráirányítja a gyerekek figyelmét a kérdésre, azonban viselkedési mintáikat már az „életből” szerzik, ami legtöbbször nem egyezik az iskolában hallottakkal.

Csige Tamás szocialista országgyűlési képviselőként 2005. december 20-án úgy nyilatkozott, hogy „a kábítószer a megelőzéssel foglalkozóknak is üzlet, nemcsak a bűnözőknek, ezért a valós helyzet megismerése szinte senkinek sem az érdeke.”

A felemás drogprevenciót jól példázza a nemrégiben, kormányzati támogatással elkészített „Drogvilág” című animációs film, tanári segédanyag. A film szándékai szerint ötvözi a fő prevenciós módszereket, azaz információt ad, hangsúlyt helyez az érzelmi nevelésre, a döntésképesség fejlesztésére, a nemet mondás gyakorlására, a személyiség- és közösségfejlesztésre, valamint az alternatíva nyújtásra egyaránt. Azonban az alkotás Reviczki Gábor és Stohl András szinkronhangjával inkább tűnik szatirikus ismeretterjesztő, kedvcsináló filmnek, mint módszertani segédanyagnak. Erőltetett, a fiatalokhoz közelállónak gondolt hangvétele és közlendője a „Figyusz, cicák. A hercsi bezabál titeket. Először a hétvégén nyomod, majd egész héten. Rászoksz és rászorulsz, hogy ne legyél szarul. Később leállni már nagyon durva. De most igyatok és gyújtsatok rá!” és hasonló mondatokban merül ki.