Gyurcsány Ferenc ügyvezető miniszterelnök expozéjában a koalíciós kormány programjáról is szólt, azonban konkrét lépésekről nem beszélt. Mint mondta: a program célja, hogy „teremtsünk egy jobb Magyarországot”. Hozzátette: az állam és politika világa az elmúlt években keveset változott, ezért az állam működésének átalakítására van szükség. Úgy vélte, az egész kormányzás logikáját, szerkezetét kell átalakítani.
Gyurcsány Ferenc expozéjában együttműködést ajánlott az ellenzéknek, és azt kérte tőlük is. „Nem tudunk egymás nélkül megállapodni, egymásra vagyunk utalva” – mondta.
Gazdaságpolitikai fordulatra is szükség van – közölte az ügyvezető miniszterelnök, hozzátéve: az elmúlt években kiderült, hogy ami szociálisan kívánatos, az időnként gazdaságilag nem lehetséges. Elismerte, hogy a felelősség az előző négy évet, illetve a kormányt terheli. Mint közölte, korrekciót kell tenni az elmúlt két évhez képest is.
„Magyarország változásokra vár, és ezt magunkon kell kezdeni” – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Kiemelte: „Javasolni fogjuk, hogy Magyarország közjogi berendezkedését tegyük demokratikusabbá; a szolgáltatások világát – melyekben az állam a kulcsszereplő – változtassuk meg, ilyen például az egészségügy; a gazdaságban egyensúlyt teremtsünk” – tette hozzá. Harmadik programpontként arról beszélt, hogy szerinte meg kell teremteni az állam cselekvőképességét.
Lendvai Ildikó a kormányprogram értékeiről beszélt
A sikeres kormányzás garanciáját a jó kormányprogram és a végrehajtásához szükséges elszántság adja meg – közölte Lendvai Ildikó (MSZP). Szólt arról is, hogy a beterjesztett program A szabadság és szolidaritás címet viseli, alcímében három fontos jelző szerepel, sikeres, modern és igazságos Magyarországot akar. Az alkotmánymódosítás célja, hogy modern államot akarunk, amely szolgál, tehát nem pazarol, hanem takarékoskodik. A lényeg az, hogy mind a tárcák, mind az állami vezetők száma egy olcsóbb és áttekinthetőbb állam jegyében jelentősen csökkenjen, a miniszterek száma körülbelül kétharmadára, az államtitkároké pedig nagyjából felére – tette hozzá Lendvai Ildikó. Kiemelte, hogy az alkotmánymódosítás a belügyminisztérium korábbi szerepkörének újragondolására adott módott, ezzel a területfejlesztés megfelelő helyét segített megtalálni. Mint mondta, azt akarták, hogy a szociális rendszer és a foglalkoztatáspolitikai rendszer között az eddiginél jóval rugalmasabb átjárás legyen, ezért összevonták a két tárcát.
Navracsics Tibor azt kérte Gyurcsánytól, mondja el, milyen állapotban van az ország
„Indokoltnak látom azt, hogy a Fidesz úgy döntött, alkotó ellenzék lesz. Úgy látom, szüksége van a kormányoldalnak a Fidesz javaslataira, segítségére, mert igen nagy bajban vannak” – mondta Navracsics Tibor (Fidesz) a kijelölt miniszterelnök expozéjára reagálva.
Hozzátette: a demokrácia alapja a racionális vita. A demokrácia akkor tud működni, ha a felek úgy gondolják, hogy a közjóról racionális vitát lehet folytatni. A racionális vita alapja pedig szerinte az, hogy mindenki ismeri a vita alapjául szolgáló tényeket és körülményeket. Gyurcsány Ferenchez fordulva azt mondta: „ön pedig közel fél órán keresztül arról beszélt, amely önnél van és senki másnál nincs”. Arra kérte a kijelölt miniszterelnököt, hogy vegye komolyan az ellenzéket, és ha beszélnek a kormányprogramról, akkor előtte adja azt oda a képviselőtársainak, hogy meg tudják vitatni.
Navracsics Tibor közölte: azért választották az alkotó ellenzék pozícióját, mert úgy gondolják, hogy a nemzet érdekében tudnak hozzátenni ahhoz, hogy a törvényhozás munkája szakmailag hitelesebb és jobb legyen. „Ezért az elmúlt hónapban, amíg önök kormányprogramot írtak, beterjesztettük a költségvetési tanácsról szóló határozati javaslatot, és elkészítettünk további törvényjavaslatokat, amelyek többek között a miniszterek személyes anyagi felelősségét vezetnék be a költségvetés túllépésért”. Mint mondta, semmi választ nem kaptak még ezekre a párbeszéd érdekében.
Szólt arról is, hogy tegnap a Fidesz aláírta azt a megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy ma az alkotmányt kétharmados többséggel módosítsák, mert meggyőződése, hogy aki a választást megnyerte, annak joga van a kormányzat szerkezetét megválasztani magának. Közölte: hagyják, hogy a kormánytöbbség kormányozzon a jogállamiság és a demokrácia keretein belül. Hozzátette: nem 16 év, hanem először az elmúlt négy év mérlegét kell megvonni. (Korábban Gyurcsány Ferenc, és több más szocialista politikus is az elmúlt 16 év hibáinak kiigazításáról beszélt – szerk.) Kérte a miniszterelnököt, mondja el, milyen állapotban van az ország. Szólt arról is, hogy a választópolgárok többsége úgy döntött, hogy az MSZP-t hatalmazza fel a kormányalakítással, vélhetően azért, hogy a választási programot végrehajtsák. Hozzáfűzte: ennek jegyében várják a kormányprogramot, és bíznak abban, hogy nem igazak azok az értesülések, amelyek több ezer pedagógus, köztisztviselő elbocsátásával riogatnak.
Fodor Gábor (SZDSZ) reményét fejezte ki, hogy az ellenzék a mostani, alapvetően technikai jellegű alkotmánymódosításhoz hasonlóan a lényegi kérdésekben is támogatást ad majd a kormánynak.
Salamon László (KDNP) szerint a közigazgatási államtitkári poszt megszüntetésével a miniszter helyettesítését ellátó új államtitkár politikai szereplővé válik, és a köztisztviselői kar felett a politika gyakorlatilag korlátlan hatalmat nyer.
Boross Péter (MDF) arról beszélt: az elmúlt másfél évtizedben – a rendszerváltáskor megfogalmazott eredeti céllal ellentétben – nem alkalmazták jól a közigazgatási szféra és a politika különválasztását, ettől azonban még nem feltétlenül optimális megoldás a modell megszüntetése.
64 képviselő nem vett részt a második ülésnap első szavazásán
A T. Ház 344 igen szavazattal, három tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta az országgyűlési bizottságok létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Ebben nem csak az szerepelt, hogy csökkennek a bizottsági helyek és a bizottságok száma – 18 állandó bizottsága alakult –, hanem az is, hogy a kormánypártok tíz, az ellenzék pártok pedig nyolc elnöki helyet kapnak.
A parlament négyötödös többséggel megszavazta a házszabálytól való eltérést kedden. Így lehetővé vált, hogy a kormányalakításhoz szükséges törvénymódosításokról, valamint a képviselők költségtérítéséről még ma szavazzon a T. Ház. Az Országgyűlésben 322-en szavaztak, 64-en tehát nem vettek részt a második ülésnap első szavazásán.
Megszavazták a kormányalakításhoz szükséges alkotmánymódosítást
Turi-Kovács Béla (Fidesz) az alkotmánymódosítás általános vitájában azt mondta: a kisgazdák részéről maga sem támogatta a kormányalakításhoz szükséges alkotmánymódosítás tárgysorozatba vételét és általános vitára való alkalmasságát az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának keddi ülésén. Alkotmányos lehetőségeket és jogokat feladni ellenzéki oldalról rendkívül veszélyes – jelentette ki, majd hozzátette: „kétharmados szabályt kiiktatni négy olyan esztendő után, mint amit meg kellett tapasztalnunk, nem lehet támogatni”. Mint mondta, ha az ellenzék szabad kezet ad bizonyos kérdésekben, és ha már azokat az elemeket is feladja, amelyek a védelmet tudnák biztosítani, akkor az elkövetkezendő időszakban már csak beszélhet, de semmiféle lehetősége nem lesz a változtatásokra.
Gyurcsány Ferenc kijelölt és ügyvezető miniszterelnök viszontválaszában kiemelte, a rendszerváltó pártoknak volt egy nagyon határozott szándékuk: az, hogy elválasszák a kormányzás mögött ott lévő nyilvánvaló pártpolitikai érdeket az igazgatástól. Hangsúlyozta: a rendszerváltás után a politika elindult hódító útjára. Hihetetlen tempóban és mélységben politizálja át az igazgatás mellett a kultúra, a tudomány, a szabad civil szerveződés világát is – tette hozzá.
Gyurcsány szerint csak akkor lehet erős, garanciális védelmet nyújtani az igazgatásnak, ha „első lépésként megszüntetjük a nyilvánvalóan hamis beszéd gyakorlatát, világossá tesszük, hogy meddig terjed a politikának az akaratérvényesítő képessége (...)”.
Kiemelte azt is: politikai nézeteiért, vallásos meggyőződéséért, kulturális attitűdje miatt senkit nem érhet hátrány ebben az országában.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló törvény módosításának célja, hogy a kormány szerkezetét a kormánytöbbség szabadon határozhassa meg. A jogszabály emellett biztosítja, hogy az alkotmánynak a minisztériumok felsorolását egyszerű többséghez kötő rendelkezését és szervezetalakítási szabadságát sem elvileg sem a gyakorlatban ne írhassák felül a minősített többséget igénylő törvények – írták az előterjesztők a törvényjavaslat indoklásában. Mint kiemelték, a törvény arra irányul, hogy az alkotmány normaszövegében is minden kétséget kizáróan megjelenjen: a kormányzati szerkezet kialakítása a kormánytöbbség felelőssége.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az általános vitát lezárta. A határozathozatal során az Országgyűlés 323 igen 27 nem szavazattal és egy tartózkodással fogadta el a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló törvény módosítását.
Az Országgyűlés 346 igen szavazattal, három tartózkodás mellett, egy ellenszavazattal hozzájárulását adta ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök visszavonja azokat az előterjesztéseket, amelyeket a kormány az előző ciklusban nyújtott be, de nem szavaztak meg.
„Kormányzati kódex”, 11 +1 minisztérium
Átalakul a politikai és szakmai vezetés szerint tagozódó felsővezetői struktúra, megszűnik a közigazgatási államtitkári és a címzetes államtitkári pozíció. Az erről szóló törvényt 198 igen szavazattal, 98 ellenszavazattal és 10 tartózkodással kedden fogadta el az Országgyűlés. A tervezet célja, hogy egységesen meghatározza a kormányra, a központi kormányzati szervezetre és az állami vezetőkre vonatkozó alapvető rendelkezéseket, ezáltal a „modern kormányzati szervezet kódexe legyen”.
Tizenegy minisztériumot tartalmaz a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény, amelyet keddi ülésén fogadott el az Országgyűlés. A törvény szerint a Miniszterelnöki Hivatal mellett tizenegy minisztérium jön létre. Ezek: Egészségügyi; Földművelésügyi és Vidékfejlesztési; Gazdasági és Közlekedési; Honvédelmi; Igazságügyi és Rendészeti; Környezetvédelmi és Vízügyi; Külügy-; Oktatási és Kulturális; Önkormányzati és Területfejlesztési; Pénzügy-; Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A törvény értelmében megszűnik az eddigi két tárca nélküli miniszteri poszt, és összevonják az oktatási és a kulturális, a szociális és a munkaügyi, valamint a gazdasági és az informatikai tárcát.
A törvényt 181 igen szavazattal, 28 ellenében, 104 tartózkodás mellett fogadták el.
Szili Katalin házelnök bejelentette: a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjainak 164 képviselője megalakította a Magyar Szolidaritás Szövetségét, amelynek elnöke Orbán Viktor, társelnöke Semjén Zsolt. Hozzátette: a házszabály értemében a szövetség nem minősül képviselőcsoportnak.
Az ülésen ismertették az öt parlamenti képviselőcsoport frakcióvezető-helyetteseinek névsorát.
Tiszteletdíj, költségtérítés, kedvezmények
Az Országgyűlés 310 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 13 tartózkodás mellett utolsó keddi napirendi pontként elfogadta az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény módosító javaslatát. Lendvai Ildikó (MSZP), Navracsis Tibor (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP) és Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő önálló indítványának elfogadásához az alkotmány értelmében a jelenlévő képviselők kétharmadának igen szavazatára volt szükség.
A szavazások után az elnöklő Szili Katalin lezárta az ülést, a következő – várhatóan kétnapos – ülést június 8-ra, vagyis jövő hét csütörtökre hívta össze.
origo.hu
Ez az oka annak, amiért Gyurcsányt ilyen hirtelen eltakarították
