Árvíz: lassan véget ér a rémálom

Nem valószínű, hogy a Duna vagy a Tisza vízgyűjtőjén számottevő árhullám indul el a napokban. A Tisza és mellékfolyói környékéről az árvíz miatt kitelepítettek közül már csak hárman tartózkodnak ideiglenes lakhelyen, ám országszerte még 503-an vannak, akiknek egy hetet kell várniuk a költözéssel. A hullámterekben és a védvonalakban keletkezett károkat összegzi az Országos Műszaki Irányítótörzs.

MNO
2006. 05. 08. 11:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem számítanak újabb árhullámra a szakemberek a Duna, és a Tisza vízgyűjtőjén, ugyanakkor az Országos Műszaki Irányító Törzs szóvivője elmondta: a megerősített figyelőszolgálat, valamint az ideiglenes védművek bontása miatt még mindig több mint 7 ezren dolgoznak a gátakon.

A Tisza és mellékfolyói környékéről az árvíz miatt kitelepítettek közül szinte mindenki hazatért, már csak hárman vannak ideiglenes lakhelyen. A Tisza teljes magyarországi szakasza továbbra is apad, naponta 12-17 centiméterrel csökkent a vízszint Kisköre alatt Szegedig – mondta Reich Gyula, a műszaki irányítótörzs szóvivője.
A folyók fővédvonalain változatlanul 1153 km hosszon van védelmi készültség. A Tisza Szolnok és a déli országhatár közötti szakaszán, továbbá a Zagyva és a Maros torkolati részén, valamint a Hármas-Körös teljes hosszán, 710 km-en van rendkívüli készültség.

A Körös torkolatánál fekvő többi településen, ahová néhány napja térhettek vissza az emberek, már normálisan zajlik az élet. Bontják a nyúlgátat, előkerültek a fűnyírók, az elvitt értékek apránként hazakerülnek.

Alig csökkent a belvízzel elöntött terület nagysága, jelenleg 94 ezer hektár áll víz alatt. A Duna mellől kitelepítettek házait még helyre kell állítani. A belvíz miatt elhagyott vályogházakat a víz levonulása után teljesen újjáépítik.

Visszaköltöztették tanyáikra a Csongrád melletti Nagyrét lakóit is, így a környéken már csak tízen vannak, akik nem tértek vissza otthonukba.

Országszerte még 503-an vannak, akik továbbra sem térhetnek haza az ár- vagy a belvíz miatt. Nekik még legalább egy hetet várniuk kell a költözéssel. Vannak olyanok is, akiknek a házát annyira megrongálta a víz, hogy egyelőre nincs hová hazatérniük.

Egyelőre nem tudni pontosan, hogy mekkora károkat okozott Jász-Nagykun-Szolnok megye közútjain az árvíz. Egyrészt a töltések közelében lévő útszakaszok mentek tönkre, másrészt azokon a településeken, ahol lokalizációs védvonalat építettek ki, a nehézgépek egy-két nap alatt okoztak jelentős károkat. A problémák összességében 60-80 kilométer hosszan érintik az úthálózatot. Fialka György, Csépa polgármestere elmondta: egyelőre ott tartanak, hogy meghatározzák a további munkálatok sorrendjét. Van, akinek a többtonnás járművek intenzív mozgása miatt megrepedt a háza, így most az írásos igényeket gyűjtik össze a hivatalban. Ezt követően történik meg a kárfelmérés, majd a kártalanítás.

Csépán, hogy megkíméljék a falu központját, két utcát jelöltek ki a gépkocsik közlekedésére, így legjobban a Kossuth, a Rákóczi és a községbe bevezető út károsodott. A település elöljárója hangsúlyozta: a helyreállítás idejét tekintve nagyon türelmesek, mert tudják, hogy nehéz gazdasági helyzetben van az ország. Az utak kijavítása azonban elkerülhetetlen. Az érintett települések abban bíznak, hogy erre külön forrás áll majd rendelkezésre. Mindenesetre 1999-ben és 2000-ben a nagy árvizek idején jutott erre pénz.

Az Országos Műszaki Irányítótörzs összegzi a medrekben, a hullámterekben és a védvonalakban keletkezett károkat. Ez a felmérés a Dunán folyamatos, a Tiszán és mellékfolyóin azonban meg kell várni az árhullám teljes levonulását. Ami a lakossági épületekben keletkezett károk felmérését illeti, azokban a biztosítók, a katasztrófavédelem és a polgármesteri hivatalok munkatársai vesznek majd részt.

Nincs fertőzés az árvíz miatt

Nincs árvíz miatti fertőzés az országban – ezt mutatják az ÁNTSZ-hez elküldött orvosi jelentések. Ócsai Lajos, a szervezet járványügyi főosztályvezetője úgy véli: a legjobb fertőtlenítő a nap sugárzása lesz. – Készülnünk arra, hogy különböző fertőző betegségek esetlegesen felüthetik a fejüket, több ezer adag oltóanyagot készleteztünk – közölte Ócsai. Az árvizes területeken a háziorvosok naponta jelentik a különböző fertőző betegségekkel hozzájuk fordulók számát, és ez a szám nem emelkedett.

A főosztályvezető szerint a legjobb fertőtlenítőszer még mindig a nap sugara. Ezért nem kell mindent fertőtlenítőszerben megáztatni, csak azokat a helyeket, amelyek közvetlenül az emberi élettérhez kapcsolódnak, és azokat, ahová a napsugárzás nem tud bejutni.

(InfoRádió, MTV Teletext, Magyar Rádió)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.