Krajczár Gyula: Derűs helyzet az együttélés, legyen bárki a kiválasztott. Ha egy kevés munkával, cserében rengeteg indulattal ellátott ellenőr választ magának bennünket Pozsony utcáján, miközben a nevezetességeket ismertetjük, akár őrizetbe is kerülhetünk. Ha a nyaralónkat szemeli ki egy horvát építésügyi ítész, mert az közelebb van a tengerhez, mint a törvényességhez, dózerral csaphatnak le egy szeletet a vagyonunkról. Ha véletlenül éppen nem csinálunk semmit, de ránk gondol egy román titkosszolga, mindjárt benne maradhatunk a hírben, hogy lezárt transzportokban exportáljuk a madárinfluenzát Brassóba. S akkor még nem is beszéltem a derűnek azokról a pillanatairól, amikor a partnerünk magyar, nő, esetleg Újpest-drukker, pincér, kutya, miniszter, szúnyog, villanyoszlop. Gyötörnek mind, már csak ilyen a magyar sors, seb kintről, sérülés bentről, csak győzze nyalogatni az ember.
(Népszabadság, 2006. május 24.)

Vége van! Nem kicsit, nagyon! – Gyurcsány Ferenc tündöklése és bukása