Uj Péter: Persze, kelet-európaiak vagyunk, idegrendszerünk roncsolt, vécépapírunk kemény, továbbá nap mint nap látunk karón varjút, meggyfán pókot és éjjeliőrt nappal meghalni, de azért álljon már meg a menet, megint: nehogy már olyan faszik kezdjenek itt strukturális változásokról felelősen aggódni, petíciózni, okoskodni, akik eddig milliárdokat lejmoltak le a korrupt és béna államról, akik szennyesre keresték magukat azon, hogy így működött a rendszer, ahogy. Nehogy már divatba hozzák a barna műszálas garbón kívül hordott aranyláncot megint. Nehogy már kiossza az észt a gránittalapzatról a nekihevült Skála-kópé, aki a teljes dél-pesti panorámát hazavágta néhány igen lukratív ingatlanbiznisszel (PPP, PPP, PPP!), a Nyugati teret meg egy másikkal és így tovább. A naponta petíciózók, tanulmányozók, reformokat sürgetők népes seregében az egyik legaktívabb tag bizonyos Csillag István. Nekem ugyan pocsék a memóriám, de mintha ez az ember (vagy csak névazonosság?) gazdasági miniszter lett volna abban a kormányban, amelyik azt a baromi sok pénzt szétszórta, amelyik az aggodalmas helyzetet előidézte. Ehhez tényleg pofa kell. Vagy nem is tudom, hogy micsoda. Ez már a legsúlyosabb cinizmus. Közéleti dada, hardcore punk. De akkor meg csináljuk rendesen: álljon végre Medgyessy Péter, az utazó nagykövet a mélyreható változások élére!
(Népszabadság, 2006. május 17.)
Európai katonák harcolnak és halnak meg az ukrán fronton
