Jelentős elbocsátások lesznek a központi költségvetési szerveknél a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának közlése szerint. Vagyis a kormány döntése értelmében 2006 végén a minisztériumokban és az országos hatáskörű szerveknél dolgozók száma összesen legfeljebb 62.691 fő lehet, a csökkentés 6.966 főt érint.
Az államtitkár bejelentette azt is, hogy a kabinet elfogadta azt a törvénytervezetet is, amelynek célja, hogy az állami szférában is megjelenjen a teljesítményelv. Hozzáfűzte: a javaslat a köztisztviselők jogállásáról, a közalkalmazottak jogállásáról, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényt módosítaná.
A politikus azt mondta: a tervezet lehetőséget adna a minőségi cserére, a fiatalításra és a szakmai alkalmatlanság címén történő felmentésre. Gál J. Zoltán példaként említette, hogy ha a jövőben felmentenek egy köztisztviselőt, akkor az eddigi szabályokkal ellentétben, nem az utolsó munkában töltött napján kapja meg egy összegben járandóságát. Mint mondta, a módosítás értelmében a felmentett köztisztviselő a hathónapos felmentési idő alatt havonta kapja tovább az átlagkeresetét, és a felmentési idő utolsó napján, a hatodik hónap végén kapja meg a végkielégítését. Ha a felmentési idő alatt az állami szférában elhelyezkedik, akkor felmentési ideje megszűnik, nem kapja tovább az átlagkeresetét és a végkielégítést sem kapja meg – ismertette az államtitkár a javaslatot.
Gál J. Zoltán elmondta: a módosítás megszünteti a munkáltatóknak azt a kötelezettségét, hogy a közalkalmazottnak a felmentéssel egy időben más munkakört ajánljon fel. A jövőben a költségvetési szerv vezetőjének lehetősége lenne létszámcsökkentés elrendelésére – tette hozzá. Közölte: zöld szám, ingyenesen igénybe vehető képzések és állásközvetítés áll majd azoknak a rendelkezésére, akik távozni kényszerülnek a közigazgatásból.
Gál J. Zoltán beszélt arról is, hogy az egyes tárcák vezetői jelölik ki, milyen intézményeket vonnak össze, szüntetnek meg a minisztériumoknál. Szóba került a kormányzati negyed kialakítása, a minisztériumok költözése és intézményeik átalakítása, illetve harminckét intézmény az Új egyensúly programjában említett megszűnése. A politikus elmondta: a háttérintézmények integrálódnak a tárcákba, ezenkívül összevonnak intézményeket, így 100 milliárdos nagyságrendű megtakarítást érnek el.
Veres egyelőre nem vár kiszámítható forint-árfolyamot
Ma benyújtjuk a parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a 2006. illetve 2007. évi államháztartási egyensúly javítása érdekében szükségesek és szeptember 1-től hatályba lépnek – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón. Ezek között említette a pénzügyminiszter a 4 százalékos szolidaritási adót, a házipénztárra kivetett adót és a költségvetési forrásból nyújtott kamattámogatás után fizetendő járulékot.
Ezt a járadékot valamennyi költségvetési forrásból, azaz államilag támogatott hitel után meg kell fizetniük a pénzintézeteknek, tehát nemcsak a lakáshiteleknél, hanem az üzleti szférának nyújtott államilag támogatott hiteleknél – mondta Veres János, hozzátéve, hogy amennyiben nem kamattámogatás, hanem árfolyam garancia áll a banki hitel mögött, akkor nem kell járadékot fizetni. Amennyiben sikerül alkotmányos megoldást találni arra, hogy a biztosítók is fizessenek járadékot a költségvetésből nyújtott
kedvezmények után, akkor a szerdán benyújtandó törvényjavaslatban ez benne lesz – válaszolta egy másik kérdésre a pénzügyminiszter.
Veres János elmondta: a kormány mai ülésén döntött a 42 milliárd forintos idei költségvetési zárolás tartalmáról és a GDP 3 százalékában rögzítetett fel nem használandó 70 milliárd forintos államháztartási tartalék zárolásáról, azaz összesen 112 milliárd forintos kiadás csökkentésről.
A gyógyszerkassza várható kiadásait 40 milliárd forinttal kívánja megrövidíteni a kormány – fejtette ki egy újságírói kérdésre a tárcavezető. Egy másik kérdésre elmondta: idén 220 milliárd forintot fordít lakossági gázár támogatásra az energiagazdálkodási célirányzatból kormány, s ez 80 milliárddal több a költségvetésben foglalt összegnél. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: szigorú fiskális gazdálkodás nyomán alakulhat ki a kiszámítható és stabil forintárfolyam, noha a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja. Gyurcsány Ferenc nem sokkal korábban azt mondta, a kormány szerint eltolódhat a forint euróval szembeni jegyzése a középárfolyam felé. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy akár 285 forintot is fizethetünk egy euróért.
Veres János beszélt arról is: a szigorú költségvetési gazdálkodás után alakulhat ki a kiszámítható és stabil forintárfolyam.
A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúly javító intézkedések „nem voltak jól kommunikálva„, ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, ”ezért talán le is értékelték ezeket a folyamatokat és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket„. Ebben az évben 1,3 milliárd eurót tesz ki a fiskális kiigazítás, amelyből a kiadáscsökkentés 640 millió eurót jelent, a többletbevétel 660 millió eurót – jelezte a miniszter. Jövőre 3,9 milliárd euróval javul az államháztartás egyensúlya, ebből a kiadási oldalon 1,5-1,6 milliárd euró, a bevételi oldalon 2,3-2,4 milliárd euró jelentkezik – fűzte hozzá.
– Az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében az említetteken túli döntésekre nincs szükség, azt azonban már számtalanszor jeleztem, hogy az államigazgatásban, az önkormányzati rendszerben reformjellegű változtatást kell megvalósítani – fogalmazott Veres János.
A ma megjelent 2,8 százalékos májusi inflációra, illetve az elemzők által decemberre várt akár 6 százalékot is elérő áremelkedésre vonatkozó kérdésre a pénzügyminiszter válasza: az év végére 3 százalék alatti infláció mellett 1,5 százalékos maginfláció várható,ami jövőre egyszeri hatások miatt magasabb lesz.
Petrétei: Alkotmánymódosítás kell a törvénymódosítási javaslatokhoz
Választási, pártfinanszírozási, összeférhetetlenségi és a mentelmi jogot érintő törvényeket módosítana a kormány, egyes esetekben
alkotmánymódosításra is szükség van – közölte Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter. A politikus arról beszélt, hogy a regionális önkormányzatokat érintően lenne szükség alkotmánymódosításra. Hozzátette, a megyei közgyűléseket az elképzelések szerint 2009-ben váltanák fel a regionális önkormányzatok.
Petrétei József kitért arra, hogy a kormány tervei alapján 298
főből állna az új Országgyűlés, 149 képviselőt listáról, 149-et
egyéni választókörzetből lehetne megválasztani az egyfordulós
választás során. A pártfinanszírozásról szólva hangsúlyozta, szankcionálnák, ha jogellenesen kapott összegek kerülnének a pártok kasszájába. A büntetés összege a párt által jogellenesen szerzett összeg tíz százaléka lenne.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter elmondta még, hogy
szigorodnának az országgyűlési és európai parlamenti képviselők
összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok, valamint a mentelmi jog nem terjedne ki a szonda megfújására.
(MTI)
Lengyelország
A varsói külügy a Vatikánnál tiltakozott két lengyel püspök miatt
