„Semmiképpen nem olyan pontosan, mint most” – ezt válaszolta Gyurcsány Ferenc arra a kérdésre, hogy nem látták-e három-négy hónappal előre, miként fog alakulni a költségvetés. A miniszterelnök az origo-hu-nak adott nyilatkozatában kérdésre válaszolva egyáltalán nem látta indokoltnak, hogy bocsánatot kérjen a választóktól a beváltatlan kampányígéretek miatt.
Veres János pénzügyminiszterre sem neheztel a kormányfő – derült ki a beszélgetésből, melynek során Gyurcsány kifejtette: az, hogy „miniszternek jelöltem újra, azt jelenti, hogy bízom benne”.
Amit most teszünk, az nem egyszerűen megszorítás – fejtette ki a kormányfő, aki szerint (az általa képviselt) politika három dologról szól. Először is „megváltoztatjuk azt a közhangulatot, amely mindennek a közepén az államot látja és láttatja” Másrészt a társadalmi viszonyokat is átalakítanák, elosztandó a közös felelősséget. Harmadrészt, Gyurcsány szerint, a legfontosabb kérdés, hogy „képesek vagyunk-e egy a reformokkal is megtámogatott új világot megerősíteni fejlesztésekkel.”
Ez az új világ, fejtette ki a kormányfő, „hosszú kulturális váltást” jelent, ami évtizedekig is eltarthat. Gyurcsány kétszer is elismételte, hogy a „feudalizmus” felszámolása a cél. Például arra a kérdésre válaszolva,, hogy az egészségügyi reform kapcsán miképpen fog eltűnni a hálapénz, kifejtette: a hálapénzt „nemcsak az orvosok, nővérek alacsony bére tartja ugyanis életben, hanem egy igencsak erős félfeudális, dzsentroid hagyomány is.”
Ugyanezzel hozakodott elő a kormányfő, amikor az origo.hu részéről megfogalmazódott a kérdés: nem álszent-e, hogy a meglehetősen költséges kampány után hozakodik elő a kabinet a pártfinanszírozási törvénnyel. Gyurcsány kijelentette: „Nem álszentebb, mint az, hogy vállalkozások sokasága a magánköltéseit a betéti társaságra és a családi kft.-re számolja el. Legalább annyira, mint az, hogy alkalmazottak sokasága munkaviszonyban van ugyan, de megbízási szerződés alapján foglalkoztatják őket. Mint amennyire egyes szakmák ügyesen és erővel kizsarolnak maguknak különleges foglalkoztatási formákat és alacsony adókat. (…) Kiskapuk országa lett Magyarország, nem az elmúlt tizenhat évben, hanem az elmúlt sok-sok évben. Vitányi Iván azt mondta, itt maradt a feudalizmus egy darabja. A feudalizmus illesztette magához a félpolgári világot.”
Megszólalt Sebestyén József testvére
