A nem jogerős ítélet szerint politikai véleménynyilvánítás történt, annak érték- és igazságtartalmát a bíróság azonban nem hivatott vizsgálni. Emellett a bíró indoklásában kifejtette, hogy a felperesnek közszereplői mivolta miatt „többet kell eltűrnie„.
Kupper András az MTI-nek 2005. február 11-én eljuttatott közleményében az állt: „A fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció felszólítja Demszky Gábor főpolgármestert, Schiffer János főpolgármester-helyettest, Molnár Gyula budapesti biztost és Hiller István »MSZP-pártvezért«, hogy ne ünnepelje Magyarország szovjet megszállását, mert ezzel sérti több százezer meghurcolt magyar áldozat emlékét.” „Felhívjuk az MSZP–SZDSZ-vezető politikusainak figyelmét arra, hogy bár egyesek valóban felszabadulásként élték meg a bevonulást, a szovjet megszállás alatt több mint ötvenezer nőt erőszakoltak meg Budapesten, rengeteg civil férfit agyonlőttek vagy zaklattak, kifosztották a pincébe menekülő családokat. A szovjet megszállás rémtetteit fél évszázadon keresztül titkolták, de ez nem hatalmazza fel arra a felelős politikusokat, hogy átértékeljék a múltat” – tartalmazta a közlemény.
A közleménnyel szemben budapesti polgárok, köztük művészek, politikusok, történészek fejezték ki levélben tiltakozásukat.
„A Fidesz–MKDSZ ezzel a nyilatkozattal csatlakozott a budapesti gettó felszabadulásáról való megemlékezésről kivonuló MIÉP-frakcióhoz. A nácimosdatásnak és nyilasmentegetésnek semmi helye a közéletben„ – állt a levélben.
Az aláírók azt is követelték, hogy „a Fővárosi Önkormányzat, a demokratikus pártok frakciói, a Fővárosi Önkormányzat munkatársai nyilvánosan szakítsanak meg minden együttműködést Kupper Andrással”. Kupper András nem vagyoni kár megtérítését kérte a személyiségi jogi perben, amit első fokon a bíróság elutasított.
(mti)
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
