Futárszolgálattal juttatta el az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségére George Bushnak címzett levelét Eva Maria Barki nemzetközi jogász, a bécsi székhelyű Nemzetközi Erdély Bizottság és több, menekültekkel és kisebbségi jogokkal foglalkozó szervezet elnöke.
A jogász közleménye szerint a levelet tegnap délelőtt az amerikai külképviseleten átvették, s annak másolatát megkapta George H. Walker amerikai nagykövet, Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. A nyílt levél tartalmával egyetértett ugyanakkor 3567 aláíró is: tanulók, nyugdíjasok, mérnökök, közgazdászok, színészek, képzőművészek, tanárok, egyetemisták, orvosok, újságírók.
Eva Maria Barki a levél bevezetőjében kitért arra, hogy világszerte magyarok milliói várják feszült figyelemmel az elnök budapesti látogatását. – Az alkalom kétségtelenül az 1956-os magyar szabadságharc 50. évfordulója. Ez a forradalom az önrendelkezési jogért folytatott klasszikus harc volt, amelyben a magyar nép nagy reményeket fűzött az Egyesült Államok megígért segítségéhez. Magyarország ma független és demokratikus ország, de az I. világháború során elszakított területein még mindig 5 millió magyar vár az önrendelkezés gyakorlására. (...) A magyar nép az önrendelkezés helyett azonban békediktátumot kapott, s népszavazás helyett mesterséges határokat húztak köréje. Az Egyesült Államok ezért a trianoni békeszerződést sohasem ratifikálta. Robert Lansing külügyminiszter jól látta, amikor azt mondta: „Megvan a békeszerződés, de nem fog békét hozni, mert az önérdek futóhomokjára épült„ – olvasható a levélben.
A levélíró kitért a határon túliak problémáira is. Felhívta George Bush figyelmét arra, hogy „az önrendelkezési jog (...) univerzális jellegű lett. A határon túl élő magyarság – a magyar nép egyharmad része – mégis mind a mai napig nem élhet ezzel a joggal, sőt, diszkriminációnak és erőszaknak van kitéve”.
– A szabadságszerető magyar nép nem érdemli meg ezt a sorsot. Az '56-os forradalom és a vasfüggöny 1989-es, magyarországi megnyitása nélkül ma nem lenne demokrácia Közép- és Kelet-Európában, s Európa nem szabadult volna meg a kommunizmustól és a totalitarizmustól – vélte Eva Maria Barki, majd azzal folytatta: „Az Egyesült Államok – mint az egyedüli nagyhatalom – kiemelt felelősséget visel az egész világért. Ez a felelősség a magyar népre is vonatkozik„.
Befejezésül, a jogvédő reményét fejezte ki, hogy George Bush nem érkezik üres kézzel Budapestre, és kezdeményezni fogja a magyar nép ellen elkövetett igazságtalanságok jóvátételét, „hogy begyógyuljon az eleven seb Európa közepén”.
A Nemzetközi Erdély Bizottság (NEB) 1987-ben, Nicolae Ceausescu diktatúrája idején alakult, amikor az erdélyi magyarság drámai helyzete miatt összefogó szervezetek csatlakoztak Eva Maria Barki munkájához. A NEB csúcsszervezet, ahol a tagok nem személyek, hanem a világszerte működő erdélyi ügyekkel foglalkozó egyesületek. A szervezet fő tevékenysége az 1987-1990 közötti időszakra esik, amikor az erdélyi magyarok nem tudták képviseltetni magukat. Abban az időben a NEB rendszeresen információkkal látta el a médiát, de a különböző államok kormányait és a nemzetközi fórumokat is, valamint képviselték az erdélyi magyarságot az amerikai kongresszusban. Eva Maria Barki nyilatkozataiból kiderül: jogi alapokra hivatkozva vitatja a trianoni békeszerződés érvényességét. A szerződést diktátumnak tartja, „mert azt nem előzte meg tárgyalás, s a nemzetközi jogászok egyértelműen azt mondják, hogy ilyen alapon egy szerződés semmisnek tekinthető„.
A bécsi ügyvédnőt először 1994-ben, majd 1998-ban három évre nemkívánatos személynek nyilvánították a román hatóságok. A jogász ugyanis több erdélyi városban tartott előadást, és az autonómia, illetve a föderalizmus eszméjéről kifejtett gondolatait a román vezetés az ország alkotmánya elleni támadásnak találta.
