A finnek erősebbek

A magyar fiatal felnőttek egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint az unió más országaiban élőké. Ezt támasztja alá az a közelmúltban megjelent tanulmány is, amely a finnországi és a magyarországi felnőttek egészségi állapotáról, szabadidő- és sporttevékenységéről közöl adatokat.

Huszár Anikó és Bognár József oktatáskutatók nemrégiben tették közzé magyar és finn fiatalok körében végzett felméréseik adatait. Céljuk a magyar és finn fiatal felnőttek tapasztalatainak, elvárásainak, véleményeinek összehasonlítása volt a szabadidősport és az iskolai testnevelés hatásrendszerének tekintetében. Az eredmények a finn fiatal felnőttek sportosabb életfelfogását és aktívabb életvitelét bizonyítják. A magyaroknak csak 12,5 százaléka, míg a finnek 49,2 százaléka nyilatkozta, hogy egészségi állapotát korának megfelelőnek érzi. Ugyanilyen elkeserítő, hogy a magyarok 32,1százaléka a korához viszonyítva egyértelműen rosszabbnak érzi az egészségi állapotát, míg a finneknél ez az arány 12,7 százalék.
Az Országos Közegészségügyi Központ adatai szerint a budapesti gyerekek testi elváltozásának gyakorisága 5 éves korban 23,9 százalék, amely 17 éves korra 47,2 százalékra nő.

Az Oktatási Minisztérium, még Magyar Bálint által kidolgozott, négyéves cselekvési tervében az szerepel, hogy a testnevelés kínálatában erőteljesen meg kell jelennie az egészséges életmódot, a felnőttkori sportolást megalapozó tartalmaknak, növelve a tanulók választási lehetőségét és meg kell teremteni, illetve javítani kell a mindennapi testedzés feltételeit az iskolákban, kollégiumokban. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a testnevelési órák száma nőne.
Az új oktatási miniszter, Hiller István június 27-én „Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek” című programadó tájékoztatójában egy szót sem ejtett a testnevelésről.