A 790 millióból júniusban – tehát az utolsó hónapban – 220,1 milliót fizettek be az ekhósok az állam kasszájába. Az első félévben így összesen 2,25 milliárd forint volt az ekhoalap, ami után a foglalkoztató és a foglalkoztatott együttesen lerótta a 35 százalék közterhet.
Ha az átlagos havi bruttó ekhós jövedelem nem haladja meg a 225 ezer forintot – ami után a munkaadó és a munkavállaló együttesen 78 750 forintot fizet – akkor az ekhósok száma bizonyára elérte a „lélektani” 10 ezres határt. Ez alatt szocialista párti vélemények szerint felül kellene vizsgálni az ekhót.
A júliusi bevételi adatok már vélhetően arról tanúskodnak, hogy látványosan megugrott az ekhósok száma, erre ösztökéli az érintetteket az adóhatósági vizsgálatok felpörgése is.
Egyelőre nehéz megmondani, hogy mennyivel nőtt az ekhót választók tábora. A színházak, a kiadók, a különböző művészeti szövetségek és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) birtokában nincsenek erre vonatkozó adatok, csak tapasztalataikra támaszkodva tudnak saccolni: a július 1-jei moratórium lejártával biztosan nőtt az ekhósok száma. Elsősorban a sajtóban tértek át sokan a 25 millió forintos bevételig alkalmazható, a munkavállalónak 15 százalékos terhet jelentő ekhóra.
Szeptemberben újabb jelentős mozgás várható az „ekhopiacon”, hiszen a járulékfizetési változásoknak komoly hatásai lesznek: az őszi evaemelés miatt sok eddigi vállalkozó áttérhet.
(napi)
balett táncművészet
Hatmilliárdos támogatással épül a magyar előadó-művészet jövője
