Bagdy György, az Európai Unió Ecstasy Munkacsoportjának a tagja. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai intézetben munkatársaival maga is kutatásokat folytat.
A szer hatására az agyban hirtelen nagy mennyiségű szerotonin és dopamin szabadul fel az agyban – nyilatkozta Bagdy a Magyar Rádiónak.
Ez a két ingerületátvivő anyag váltja ki a feldobottságot, az önfeledt boldogságot, az együttérzés képességét. Csakhogy a kellemes hatás gyorsan lecseng, és a szerotonin termelő idegsejtek hosszú nyúlványai sérülnek. A sérült sejtek nem tudják ellátni a feladatukat, és minden olyan agyi működés károsodik, amelyben szerepük van. Az eufóriát ezért követi a letargia, az agresszivitás, és az emlékezet romlása. E sejteknek akár 20-40 %-a is tönkremehet, és hét évvel a szer bevétele után még mindig kimutatható a hatás. Ugyancsak a sejtek „betegségét” tükrözi, hogy a kezdetben felfokozott cukoranyagcsere három hét után nagyon lecsökken.
Itt az történik, hogy a hirtelen aktivitásra késztetett sejtek, valósággal falják a glükózt és az oxigént. A szervezet elsősorban az agysejteket védi minden extrém helyzetben, nehogy tápanyag hiányban elpusztuljanak. Ezért kitágulnak a hozzájuk vezető vérerek, hogy elegendő táplálékot szállíthassanak. Ámde az ecstasynak az eddigiektől független, másik hatása, hogy összehúzza az agyi ereket. Így hiába erőlködik a szervezet, az érzékeny idegsejteket nem tudja megvédeni.
A kemény ecstasy fogyasztók kb. háromnegyed részében jelentkeznek az idegrendszeri károsodások, de az európai népesség 5-10 %-a anélkül, hogy tudna róla, különösen veszélyeztetett. A drog hatóanyagának az elbontásáért felelős enzim ugyanis náluk örökletesen rosszul működik, s akár egyetlen tabletta is előidézheti a hosszú távú súlyos elváltozásokat.
Magyar Rádió
Olaszország
Iszlám térhódítás Olaszországban
