A G8 csoport szerint a világgazdasági növekedés erőteljes marad annak ellenére, hogy az olajárak még jobban felszöktek a közel-keleti-válság miatt.
Ez áll a hét vezető ipari hatalom és Oroszország vezetőinek közös nyilatkozatában, amelyet szentpétervári csúcstalálkozójuk után adtak ki. A dokumentum szerint a Nyolcak megvitatták az energiaárakat, a globális egyenlőtlenségeket és a fokozódó protekcionizmust. Az olajárak a hét végén túlszárnyalták a hordónkénti 78 dollárt, miután Izrael offenzívát indított Libanonban a Hezbollah lázadó szervezet felszámolására.
A feltörekvő kulcsországok vezetői is gyors áttörést akarnak az elakadt világkereskedelmi liberalizációs tárgyalásokon, akárcsak a Nyolcakat (G8: a hét vezető ipari demokrácia és Oroszország)alkotó kollégáik – derült ki szentpétervári találkozójukon. A hétfői munkaebédet, amelyet a Nyolcak állam- és kormányfői brazil, mexikói, indiai, kínai és dél-afrikai kollégáikkal költöttek el, mérsékelt optimizmus jellemezte.
Libanon a középpontban
Kofi Annan ENSZ-főtitkár azt javasolta, hogy nemzetközi katonai erőket kell küldeni az Izrael és Libanon határán tomboló háború megfékezésére. A helyzet kritikus, ma az a legfontosabb, hogy megteremtsük a normalizálódás előfeltételeit – mondta Annan Tony Blair brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után. Blair egyetértett a javaslattal, és felhívta a harcoló feleket, hogy kíméljék a polgári lakosságot, és tartsák tiszteletben a nemzetközi és az emberi jogokat.
Putyin elnök a G8-ak szentpétervári csúcstalálkozóján arról beszélt, hogy Moszkva minden módon igyekszik elérni: a Hezbollah engedje szabadon az elrabolt izraeli katonákat, és tárgyalásos úton lehessen rendezni a közel-keleti konfliktust. Nagy sikerként, méghozzá nagy orosz diplomáciai sikerként ünnepelte Putyin elnök a szentpétervári G8-csúcs Közel-Keletről szóló nyilatkozatát, amely minden harcoló féltől a katonai akciók azonnali beszüntetését és a túszok, foglyok azonnali szabadon engedését követelte.
Amit Merkel nem írhatott alá
Orosz szempontból ugyancsak sikeresnek tartotta Putyin a csúcstalálkozó energiabiztonságról szóló dokumentumát. Mint mondta, eddig csak a fogyasztók stabil ellátásán volt a hangsúly, de most az oroszok meggyőzték partnereiket, hogy a kitermelés, szállítás, értékesítés biztonsága, a nagy olaj- és gázexportőrök érdeke is fontos. Ugyanakkor cáfolta azt a vádat, hogy Oroszország a gázárakkal próbál politikai nyomást gyakorolni partnereire.
A G8-ak találkozójáról hozott közös közleményben a nukleáris energiáról szóló részt nem írta alá Angela Merkel német kancellár.
Németország kivételével a résztvevők a következő idők egyik fontos energiaforrásként jelölték meg a nukleáris energiát, amely részben kiváltja az oly sok természeti, gazdasági és geopolitikai problémát is okozó nyersolajat. Németország kormányfője ezt a dokumentumrészt nem írta alá, mert a reá nézve kötelező koalíciós megállapodás értelmében Németország lassan, de biztosan teljesen lemond az atomenergiáról.
Tagja lesz-e Moszkva a WTO-nak?
Oroszország jövő tavasszal válhat a WTO-tagjává, ha három hónapon belül végre csakugyan sikerül megkötni azt a piacnyitási jegyzőkönyvet, amely az amerikai hozzájárulás feltétele. Igaz, Grúzia – amelynek borait, konyakját, sőt ásványvizét is kivonták az orosz piacról azzal a kétes indoklással, hogy ártalmasak az egészségre – visszavonta hozzájárulását az orosz belépéshez.
Magyar Rádió, MTI
Brüsszel pánikol, a kihagyottak koalíciója kapkodásba kezdett
