Navracsics Tibor a közszolgálati televízió reggeli műsorában kijelentette: vizsgálják, hogy megtámadható-e az Alkotmánybíróságon a Gyurcsány-csomag. Navracsics szerint át kell tekinteni, hogy az államháztartási egyensúly helyreállítására elfogadott „jogszabálytömeg„ mennyiben felel meg az alkotmányosság követelményeinek. A Fidesz frakcióvezetője szerint van egy-két olyan pont, amelyet alaposabban meg fog nézetni a jogászokkal.
Az ellenzéki párt frakcióvezetője szólt arról is: önmagában jó ötlet a Konvergenciatanács felállítása, de sajnálják, hogy az nem erősebb jogosítványokkal és nem költségvetési tanácsként valósul meg. Kiemelte, hogy „kiváló embereket választott ki a miniszterelnök”, véleménye szerint azonban fennáll a veszélye annak, hogy a tanács „látszattestület„ lesz. A testület tagja lesz Bogsch Erik, a Richter Gedeon gyógyszergyár vezérigazgatója, Simor András volt tőzsdeelnök és Surányi György, a Nemzeti Bank egykori elnöke. Arra a kérdésre, a Fidesz kész-e tárgyalni a konvergenciaprogramról, Navracsics Tibor megjegyezte: „még meghívást sem kaptunk jelen pillanatban”.
Pokorni: Alkotmányosan erősen aggályos az oktatási törvénycsomag
A Fidesz szerint hét ponton sérti az alaptörvényt az Országgyűlés előtt lévő oktatási törvénycsomag. Minderről Pokorni Zoltán beszélt keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki párt alelnöke, volt oktatási miniszter elmondta: az alkotmányosság kereteit feszegeti a felsőoktatási törvény két, a gazdasági tanácsokkal foglalkozó pontja, ugyancsak két helyen alkotmányossági aggályokat vet fel a fejlesztési részhozzájárulással (fer) kapcsolatos szabályozás, a közoktatási törvényjavaslat pedig három kérdésben sértheti az alaptörvényt. „Ezek szerintünk alkotmányosan erősen aggályosak. (...) Bátran feszegetik az alkotmányosság kereteit„ – mondta a javaslatokról Pokorni Zoltán.
A részletekről szólva a Fidesz alelnöke kitért arra, hogy a felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsa nyújtaná be a szenátusnak a költségvetést, a beszámolót, így sérül az egyetemi autonómia. Egy másik esetben a gazdasági tanács döntést hozhat a felsőoktatási intézmény vagyonkezelésébe adott állami vagyon kérdésében. Pokorni Zoltán a ferről szólva két alkotmányossági aggályt nevezett meg. Ahogy mondta, a tandíj bevezetése önmagában nem alkotmányellenes, az viszont aggályos, hogy a törvénytervezet nem veszi figyelembe: a tandíjnak összefüggésben kell állnia a megélhetés és a tanulás költségeivel. Az ellenzéki politikus azt is elmondta, a javaslat szabályozná, kik és milyen feltételekkel mentesülnének a fer fizetése alól, ám a többi hallgatóval fizettetnék meg az ő tandíjukat. „A többi diáknak kell többet fizetni azért, hogy másokat pozitívan diszkrimináljanak” – emelte ki Pokorni Zoltán.
A közoktatási törvény három pontját nevezte alaptörvénybe ütközőnek a fideszes politikus. Mint mondta, azzal, hogy tagiskolává válna minden olyan iskola, amelynek nincs nyolc évfolyama, sérülne az önkormányzati autonómia, ráadásul ebben az esetben egy „feles törvény„ felülírna egy kétharmados jogszabályt. Hozzátette: az is aggályos, hogy az intézmények számára nem áll rendelkezésre felkészülési idő a szabályozáshoz való alkalmazkodásra. Pokorni Zoltán végezetül ugyancsak alkotmányosan aggályosnak nevezte, hogy négy órával növelnék a pedagógusok törvényben előírt munkaidejét, de ezért nem járna ellenszolgáltatás. „A kormány tehát úgy kíván a pedagógusok számára többletmunkát előírni, hogy azért ellenszolgáltatást, bért nem hajlandó fizetni” – mondta a politikus. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, ha a törvényeket az említett javaslatokkal együtt fogadják el, a köztársasági elnöknek és az állampolgároknak is van lehetősége az alkotmányossági aggályok kifejezésére.
Vissza 1995-be?
Mint emlékezetes, az 1995-ös megszorító intézkedések, a hírhedt Bokros-csomag tekintélyes részét megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A Bokros Lajos pénzügyminiszter nevéhez kötődő csomag 170 milliárd forintos megtakarítást kívánt elérni, ebből 40 milliárd forintot „vett el”, hogy a testület számos, az alkotmányosság szellemével ellentétes kitételt talált. Míg az előző, Antall-kormány idején 5, a Horn-kabinet első 16 hónapjában 15 vétót emelt az Alkotmánybíróság.
A gazdasági stabilizációt szolgáló törvény (Gst.) például átalakította a szociális ellátó rendszereket is, így a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, a gyermeknevelési támogatás rendszerét, valamint mélyrehatóan módosította társadalombiztosítási törvényt. Az Alkotmánybíróság úgy vélte: e kedvezmények idő előtti megszüntetése a jogbiztonságot jelentő szerzett jogokat sérti meg, ezért a rendelkezés alkotmányellenes. A rendelkezés kimondta: „A gyermekeket és az anyákat az Alkotmány külön is védi (az Alkotmány 15.§, 16§, 66§ (2) bekezdése, a 67§ (1) bekezdése). Ezért a már megszerzett jogokba való beavatkozás alkotmányosságának vagy önkényességének megítélésénél az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem elégséges a beavatkozás gazdasági indokaira hivatkozni, az említett alkotmányos rendelkezések érvényesülését is vizsgálni szükséges. A társadalomnak ugyanis elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy a jövőben is legyen olyan aktív népesség, amely képes realizálni az állami kötelezettségvállalásokat.”
Elemzők már a számos szempontból támadott csomag kapcsán megjegyezték: olyan lépések történtek igen nagy sietséggel, amelyek az Alkotmányban kinyilvánított szociális piacgazdaságtól eltérő irányú fejlődési irányt szabtak meg. Mindazonáltal az Alkotmánybíróság észrevételei és a megsemmisített szövegrészek ellenére számos, a magyar családok életlehetőségeit megkurtító, értelmetlen megszorítás lépett életbe, melyeket csak a polgári kormány orvosolt 1998-ban.
Hasonló szellemben fogalmazódott meg a társadalombiztosítási törvényt módosítása. Eszerint akinek betegszabadság nem jár, az „táppénzre legkorábban az egy naptári évben igazolt keresőképtelensége 25. napját követően jogosult. (81. §).” Ráadásul „a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként huszonöt munkanap betegszabadság illeti meg, amelynek első öt napjára díjazás nem jár, a betegszabadság időtartamára egyébként a munkáltató a munkavállaló részére távolléti díjának 75 százalékát köteles fizetni”. (MK 95/56 b, 3044) A rendelkezések 1995. július 1-jén történő életbe lépése már önmagában alkotmányellenes volt, ezért az Alkotmánybíróság ezeket már pusztán emiatt megsemmisítette.
Pusztán a jogalkotók szeszélyének tudható be valószínűleg, hogy míg a jelenlegi szabályozások, mint azt a VOSZ szintén Alkotmánybírósághoz fordulni kívánó elnöke is kifogásolta, most a vállalkozókat is duplán adóztatnák, 1995. március 22-én a Horn-kormány határozatban a megszorítóintézkedések egyik céljaként azt jelölte meg, hogy „forrásátcsoportosítás történjen a vállalkozói szféra javára”, illetve azt, hogy ezek az intézkedések „kedvezőbb feltételeket teremtenek a vállalkozások működése és fejlődése (...)számára”.
Érdemes felidézni továbbá a csomag kitételei és a kormány intézkedései közül, hogy már a Horn-kabinet említett március 22-i kormányhatározatban jelezte a rendelőintézeti vizitdíj bevezetésének szándékát, és a fogászati ellátás térítéskötelessé tételét is bevezették.
A Gst. szerint „A személyazonosító jel 1999. december 31-ig alkalmazható”. (MK 95/50, 2710) Az Alkotmánybíróság ezt a részt is megsemmisítette (MK 95/56c, 3051), többek közt azzal az indoklással, hogy „a személyi szám használatának kötelező elrendelése a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog (Alkotmány 59.§) gyakorlásának korlátozása, amely korlátozás csak akkor alkotmányos, ha az megfelel az Alkotmány 8.§-ában megállapított feltételeknek”.
Az Alkotmánybíróság 1995-ös döntései egyértelműen az alapjogoknak biztosítottak elsőbbséget a haszonelvűnek (utilitáriusnak) tűnő megfontolásokkal szemben. Egyelőre nem világos, hogy a testület fel kíván-e lépni a Gyurcsány-csomag életbe lépése esetén, s ha igen, ismét a szerzett jogok és a magyar családok védelme vezérli-e a testületet.
Forrás: MTI, Beszélő, inco.hu
Ferencváros
A Fradi-védő típushibájáért a BL-ben nem járt büntető, Szoboszlaival is történt hasonló + videó
