Nyolcszázmilliárd Ukrajnára: Brüsszel terve súlyos terheket rakna az európai adófizetőkre

Az Európai Bizottság Jóléti keret néven bemutatott terve szerint az Európai Unió vállalná Ukrajna mintegy nyolcszázmilliárd dollárra becsült újjáépítési költségeinek döntő részét, miközben stratégiai prioritásként kezeli Ukrajna mielőbbi integrálását az uniós közös piacba. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a gyorsított integráció tovább feszítené a már most is szűkös uniós költségvetési kereteket, és elodázná a tagállamokon belüli felzárkóztatási programokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: Ludovic Marin Forrás: AFP

A dokumentum szerint Ukrajna újjáépítésének becsült költsége eléri a nyolcszázmilliárd dollárt, amelynek oroszlánrészét Brüsszel – vagyis végső soron az európai adófizetők – állnák. 

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es költségvetési ciklusban önmagában 116 milliárd dollárnyi forrást irányoz elő, nagyrészt vissza nem térítendő támogatás formájában, miközben a tagállamokat is fokozott hozzájárulásra ösztönözné egy „Marshall-tervhez hasonló” megközelítés jegyében.

Magyarország nemet mond

Az EU-csúcs után Orbán Viktor a sajtónak nyilatkozva a brüsszeli tervről úgy fogalmazott:

Ez a dokumentum leírja, hogy 27-ben csatlakozni kell Ukrajnának az Európai Unióhoz. Tehát nem csak nyolcszázmilliárdról van szó ebben, meg kétszázról, hanem a csatlakozás időpontjáról is. Magyarország ezt ellenzi (…) a tervek szerint uniós költségvetésből oldják meg Ukrajna pénzügyi támogatását. Mi ezt szeretnénk megakadályozni. Tehát mi nemzeti kormányt akarunk Magyarországon, amely nem fogja támogatni Ukrajna csatlakozását, és nem támogat olyan költségvetést sem, amely a pénzt Ukrajnába akarja küldeni

A finanszírozási modell lényege, hogy az állami és uniós források viselik a kockázatot, miközben a megtérülés elsősorban a globális nagytőke szereplőinél csapódhat le. A dokumentum kifejezetten a magánbefektetések mozgósítására épít: az uniós pénzek garanciaként, kockázatcsökkentő eszközként szolgálnának a nemzetközi befektetési alapok és multinacionális vállalatok számára. Magyar vállalkozások vagy kis- és középvállalatok szerepe ugyanakkor alig jelenik meg a tervezetben.

„Szó sem lehet róla, hogy Brüsszel a magyarok pénzén finanszírozza az ukrán jólétet!” 

Pontosan ez az, amiből mi köszönjük szépen, de nem kérünk. Nem fogjuk a magyar adófizetők pénzét Ukrajnába küldeni és tönkretenni a magyarok, különösen a magyar gazdák jövőjét Ukrajna jólétéért. Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, semmi nem előzheti meg a magyarok érdekét. Brüsszelnek pedig üzenjük: NEM ADJUK A MAGYAROK PÉNZÉT!

– írta ennek kapcsán közösségi oldalán Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója is.

Kérdés, hogy milyen gazdasági és költségvetési kockázatokat jelent az európai adófizetők számára, hogy az Európai Bizottság az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges mintegy nyolcszázmilliárd dollár jelentős részét közpénzből finanszírozná.

A jelenlegi információk szerint az ukrán újjáépítés, a tízéves »prosperity plan« alapját Brüsszel részben meglévő EU-keretekből – akár átütemezéssel, átcsoportosítással –, azaz uniós közpénzből tervezik finanszírozni, a pénzügyi keret további részét magán- és fejlesztési befektetések, azaz közös hitelfelvétel adhatják. Közgazdasági előrejelzések szerint a közös hitel visszafizetése hosszú távú kötelezettség (akár 10–20 éve), és a tagállamok adóalapjaihoz kötődhetne, ebből következően a közös hitel közös kockázatot jelent, tehát ha Ukrajna nem tud visszafizetni, azt tagállami hozzájárulásokból kell majd fedezni

– mondta el Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

A szakértő szerint ez a valós kockázat, hiszen az EU és tagállamai egyenlegében hosszú távú adóssági kitettség keletkezhet az elemzések alapján, és az uniós térség jelenleg is borúlátó gazdasági kilátásait tovább rontaná, akár jelentős mértékben is.

Összességében a legnagyobb kockázatot a »rejtett adósság« és feltételes kötelezettségek, aztán, hogy uniós közpénz képezi az ukrán háborús kockázati biztosítást, az uniós adófizető viselheti a kockázati terheket, miközben a normál hozamok jelentős része a tőketulajdonosoknál (Blackrock, Vanguard) jelentkezhet

– fogalmazott.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A terv másik kulcseleme Ukrajna gyorsított EU-integrációja. A bizottság stratégiai prioritásként kezeli Ukrajna mielőbbi belépését az uniós közös piacra, akár a formális tagságot megelőzően is. Egy „mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás” révén Ukrajna gyakorlatilag tagállami jogosítványokhoz jutna, különösen az agrárszektorban. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a közép-európai, így a magyar mezőgazdaság számára, amely az ukrán, jóval alacsonyabb költségszintű termeléssel nehezen tudna versenyezni.

Ukrajna gyorsított csatlakozása kapcsán ifj. Lomnici Zoltán úgy fogalmazott:

A 2024-es ún. Bruegel Report szerint az ukrán tagság a 2021–2027es időszakban – konzervatív számítások szerint – mintegy 137 milliárd euró nettó többletkiadást jelentene az EU költségvetésnek. Ez a gazdasági teher a már amúgy is feszes uniós kereteket még inkább megfeszítené, és elodázná a tagállamokon belüli felzárkóztatási programokat.

Az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy az EU27-ek a „jóváhagyott” 2021–2027-es kohéziós borítékhoz képest lényegesen kevesebbet kapnának, mert Ukrajna belépése lejjebb vinné az EU-átlagos jövedelmi mutatókat.

Mivel Ukrajna további támogatást újra nagy arányban közös hitelfelvétellel oldja meg Brüsszel (mint a Next Generation EU-nál), ez egyúttal a tagállamok saját költségvetéseiben terhet és egyidejűleg hiányt okozhat

– összegezte.

Összességében Brüsszel Vízió Ukrajna 2040-ig terve egy olyan konstrukció képet rajzolja fel, amelyben a költségeket az európai – köztük a magyar – adófizetők viselik, míg az előnyök döntően a globális nagytőke számára realizálódnak. Ez a felállás nemcsak gazdasági, hanem szuverenitási kérdéseket is felvet, amelyek hosszú távon az Európai Unió jövőjét is meghatározhatják.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP/Ludovic Marin)