Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Európa maga ellen fordul. Az Európai Bizottság által bemutatott, Jóléti keret néven futó stratégiai dokumentum Ukrajna háború utáni jövőjét kívánja kijelölni egészen 2040-ig. A tervezet azonban nem pusztán újjáépítési terv: egy olyan átfogó gazdasági és politikai konstrukciót vázol fel, amely alapjaiban érinti az Európai Unió költségvetését, a tagállamok szuverenitását és a kontinens gazdasági erőviszonyait, írta az Origo.
A dokumentum szerint Ukrajna újjáépítésének becsült költsége eléri a nyolcszázmilliárd dollárt, amelynek oroszlánrészét Brüsszel – vagyis végső soron az európai adófizetők – állnák.
Az Európai Bizottság a 2028–2034-es költségvetési ciklusban önmagában 116 milliárd dollárnyi forrást irányoz elő, nagyrészt vissza nem térítendő támogatás formájában, miközben a tagállamokat is fokozott hozzájárulásra ösztönözné egy „Marshall-tervhez hasonló” megközelítés jegyében.
Az EU-csúcs után Orbán Viktor a sajtónak nyilatkozva a brüsszeli tervről úgy fogalmazott:
Ez a dokumentum leírja, hogy 27-ben csatlakozni kell Ukrajnának az Európai Unióhoz. Tehát nem csak nyolcszázmilliárdról van szó ebben, meg kétszázról, hanem a csatlakozás időpontjáról is. Magyarország ezt ellenzi (…) a tervek szerint uniós költségvetésből oldják meg Ukrajna pénzügyi támogatását. Mi ezt szeretnénk megakadályozni. Tehát mi nemzeti kormányt akarunk Magyarországon, amely nem fogja támogatni Ukrajna csatlakozását, és nem támogat olyan költségvetést sem, amely a pénzt Ukrajnába akarja küldeni
A finanszírozási modell lényege, hogy az állami és uniós források viselik a kockázatot, miközben a megtérülés elsősorban a globális nagytőke szereplőinél csapódhat le. A dokumentum kifejezetten a magánbefektetések mozgósítására épít: az uniós pénzek garanciaként, kockázatcsökkentő eszközként szolgálnának a nemzetközi befektetési alapok és multinacionális vállalatok számára. Magyar vállalkozások vagy kis- és középvállalatok szerepe ugyanakkor alig jelenik meg a tervezetben.
Pontosan ez az, amiből mi köszönjük szépen, de nem kérünk. Nem fogjuk a magyar adófizetők pénzét Ukrajnába küldeni és tönkretenni a magyarok, különösen a magyar gazdák jövőjét Ukrajna jólétéért. Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, semmi nem előzheti meg a magyarok érdekét. Brüsszelnek pedig üzenjük: NEM ADJUK A MAGYAROK PÉNZÉT!
– írta ennek kapcsán közösségi oldalán Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója is.
Kérdés, hogy milyen gazdasági és költségvetési kockázatokat jelent az európai adófizetők számára, hogy az Európai Bizottság az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges mintegy nyolcszázmilliárd dollár jelentős részét közpénzből finanszírozná.
A jelenlegi információk szerint az ukrán újjáépítés, a tízéves »prosperity plan« alapját Brüsszel részben meglévő EU-keretekből – akár átütemezéssel, átcsoportosítással –, azaz uniós közpénzből tervezik finanszírozni, a pénzügyi keret további részét magán- és fejlesztési befektetések, azaz közös hitelfelvétel adhatják. Közgazdasági előrejelzések szerint a közös hitel visszafizetése hosszú távú kötelezettség (akár 10–20 éve), és a tagállamok adóalapjaihoz kötődhetne, ebből következően a közös hitel közös kockázatot jelent, tehát ha Ukrajna nem tud visszafizetni, azt tagállami hozzájárulásokból kell majd fedezni
– mondta el Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A szakértő szerint ez a valós kockázat, hiszen az EU és tagállamai egyenlegében hosszú távú adóssági kitettség keletkezhet az elemzések alapján, és az uniós térség jelenleg is borúlátó gazdasági kilátásait tovább rontaná, akár jelentős mértékben is.
Összességében a legnagyobb kockázatot a »rejtett adósság« és feltételes kötelezettségek, aztán, hogy uniós közpénz képezi az ukrán háborús kockázati biztosítást, az uniós adófizető viselheti a kockázati terheket, miközben a normál hozamok jelentős része a tőketulajdonosoknál (Blackrock, Vanguard) jelentkezhet
– fogalmazott.
A terv másik kulcseleme Ukrajna gyorsított EU-integrációja. A bizottság stratégiai prioritásként kezeli Ukrajna mielőbbi belépését az uniós közös piacra, akár a formális tagságot megelőzően is. Egy „mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás” révén Ukrajna gyakorlatilag tagállami jogosítványokhoz jutna, különösen az agrárszektorban. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a közép-európai, így a magyar mezőgazdaság számára, amely az ukrán, jóval alacsonyabb költségszintű termeléssel nehezen tudna versenyezni.
Ukrajna gyorsított csatlakozása kapcsán ifj. Lomnici Zoltán úgy fogalmazott:
A 2024-es ún. Bruegel Report szerint az ukrán tagság a 2021–2027es időszakban – konzervatív számítások szerint – mintegy 137 milliárd euró nettó többletkiadást jelentene az EU költségvetésnek. Ez a gazdasági teher a már amúgy is feszes uniós kereteket még inkább megfeszítené, és elodázná a tagállamokon belüli felzárkóztatási programokat.
Az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy az EU27-ek a „jóváhagyott” 2021–2027-es kohéziós borítékhoz képest lényegesen kevesebbet kapnának, mert Ukrajna belépése lejjebb vinné az EU-átlagos jövedelmi mutatókat.
Mivel Ukrajna további támogatást újra nagy arányban közös hitelfelvétellel oldja meg Brüsszel (mint a Next Generation EU-nál), ez egyúttal a tagállamok saját költségvetéseiben terhet és egyidejűleg hiányt okozhat
– összegezte.
Összességében Brüsszel Vízió Ukrajna 2040-ig terve egy olyan konstrukció képet rajzolja fel, amelyben a költségeket az európai – köztük a magyar – adófizetők viselik, míg az előnyök döntően a globális nagytőke számára realizálódnak. Ez a felállás nemcsak gazdasági, hanem szuverenitási kérdéseket is felvet, amelyek hosszú távon az Európai Unió jövőjét is meghatározhatják.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP/Ludovic Marin)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ukrajna újjáépítését is Európa állná.
Ehhez azonban egy tapasztalt és erős vezetőre van szükség.
Ursula von der Leyen szerint csak egy ratifikáció hiányzik.
Speciális megfigyelőközpontot indít az osztrák tartomány.
Ukrajna újjáépítését is Európa állná.
Ehhez azonban egy tapasztalt és erős vezetőre van szükség.
Ursula von der Leyen szerint csak egy ratifikáció hiányzik.
Speciális megfigyelőközpontot indít az osztrák tartomány.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nem marad megválaszolatlan kérdés a kaposvári háborúellenes gyűlésen sem.
Kocsis Máté szerint nem kell magyarázni, hogy a ma bejelentett Orbán Anita egy Bajnai Gordon udvartartásához tartozó ügynök.
Az encsi ház egyik szobájában csaptak fel a lángok.
A települési tűzifaigények kiszolgálása folyamatosan zajlik.
Ehhez azonban egy tapasztalt és erős vezetőre van szükség.
Speciális megfigyelőközpontot indít az osztrák tartomány.
Ursula von der Leyen szerint csak egy ratifikáció hiányzik.
A Medián vezetője saját magát leplezte le, hogy korábban a DK-nak is dolgoztak.
Hungary says no to threats.
Dwayne Johnson nem kapott jelölést a Zúzógépért, mégsem sértődött meg, sőt…
Mindkét számsorsjátékon több hete halmozódik a nyeremény összege.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!