Januártól könnyebben lehetnek magyarok a kínaiak

Januártól egyszerűbbé és gyorsabbá vált a honosítási eljárás, s a határon túli magyarok élnek is a lehetőséggel: tavaly egész évben 3900-an, míg idén már az év első hat hónapjában 5100-an folyamodtak magyar állampolgárságért.

A csaknem 15 ezer vízum több mint felét román, 14 százalékát ukrán állampolgároknak – többségükben határon túli magyaroknak –adták ki, hatszázalékos arányukkal a kínaiak is dobogós helyre kerültek. A letelepedési engedélyért folyamodó 5200 ember kétharmada szintén romániai volt. Hasonló a helyzet 23 ezer – vagyis a tavalyival csaknem megegyező számú – tartózkodási engedély iránti kérelemnél is: ezt szintén románok, ukránok és kínaiak igényelték a legnagyobb arányban.

A kérelmek száma azonban csak a múlt évhez képest nőtt, amikor az ügyforgalom jelentősen mérséklődött. Ennek okát a bevándorlási hivatal szakemberei sem tudják, de elképzelhető, hogy a visszaesésben a kettős állampolgárságról szóló népszavazás is szerepet játszhatott. Ezt látszik alátámasztani, hogy tavaly a honosítási, illetve visszahonosítási eljárást is harmadával kevesebben kezdeményezték, aminek első állomása a tartózkodási vízum, a második pedig a letelepedési – vagy tartózkodási – engedély. Valószínű tehát, hogy a potenciális kérelmezők kivártak, mert a referendum után a kormány az eljárás jelentős egyszerűsítését helyezte kilátásba.

Tartózkodási vízum: többszöri beutazásra jogosító engedély, amelynek birtokában a külföldi legfeljebb egy évig tartózkodhat Magyarországon.

Tartózkodási engedély: legfeljebb két évig érvényes, és alkalmanként újabb két évre meghosszabbítható.

Letelepedési engedély: az a külföldi kaphatja meg, aki legalább három évig jogszerűen Magyarországon él. Határozatlan idejű tartózkodásra, valamint az ország elhagyására és a visszatérésre is feljogosít.

(Népszabadság)