Míg a jelenlegi szabályozók szerint a kirúgott köztisztviselő kérelmére úgy is dönthet a hivatali szerv vezetője, hogy a végkielégítést már az utolsó munkanapon kifizeti, addig az új törvény ezt már nem engedi, a végkielégítés csak a felmentési idő utolsó napján kapható meg. Mindez nem véletlen. Most ugyanis még akkor sem követelhető vissza a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára kifizetett átlagkereset, ha a köztisztviselő ez idő alatt munkaviszonyt létesít a közszférában. Ám az új törvény értelmében, ha az elbocsátott a felmentési ideje alatt újra munkát vállal a közszférában (még ha az részmunkaidős állás is), akkor a felmentési időből hátralévő időszakra nem jogosult az átlagkeresetre, sőt végkielégítés sem jár neki.
A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó előírásoknak megfelelően a felmondásokat megelőzően 30 nappal köteles írásban értesíteni a kormány mint munkáltató a munkaügyi központot a felmentett személyi adatairól, utolsó munkaköréről, képzettségéről. Ám érdekesség, hogy az új szabályozó életbelépése után a közigazgatási vagy a központi költségvetési szerv is dönthet az elbocsátásról, és ha ez tíz, illetve húsz fő alatt marad (az alkalmazottak számától függően), akkor már nem kell a felmondást jeleznie a helyileg illetékes munkaügyi kirendeltségnél. Vagyis kevésbé lesz „feltűnő” és pszichésen sokkoló a nagymértékű elbocsátás.
A Világgazdaság érdeklődésére Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy hárommillió forintos kedvezményes hitelt kaphatnak a közszférából elbocsátottak, ha önálló vállalkozásba kezdenek, vagy tulajdonrészt vásárolnak már működő cégben. A kormány erre a célra húszmilliárd forintot különített el, a kölcsönt tíz évre, kétéves türelmi idővel igényelhetik a létszámcsökkentésben érintettek.
(Világgazdaság)
Európai Unió
Brüsszel pánikol, a kihagyottak koalíciója kapkodásba kezdett
