Jövő szeptemberre derül ki, mire kellett a titokzatos 100 milliárd

Az államháztartási hiánnyal kapcsolatosan a Pénzügyminisztérium összegszerűen felsorolta, hogy miből jön össze a körülbelül 1000 milliárd forint. Ebből 500 milliárd az egyszeri tételekből, további 500 a folyó hiánynövekedésből adódik. Az előbbiek között szerepel egy 100 milliárdos tétel, amiről gazdasági érdekek miatt nem nyilatkozott PM.

Mire költött el a kormány 100 milliárdot?

A költségvetésben az egyszeri tételek nevesítve 400 milliárd forintot adnak ki, így 100 milliárd forintot tesz ki az a tétel, amely a kiadott tájékoztató szövege szerint „olyan tétel, amelyet a kormány üzleti érdekeit szem előtt tartva nem kíván nyilvánosságra hozni”.

Korábban a nyilvánosságra hozott adatokból, illetve Veres János pénzügyminiszter nyilatkozataiból már tudni lehetett, hogy van az egyszeri tételek között egy 100-110 milliárd forintos „egyéb tétel”. Az azonban újdonságnak számít, hogy ezt üzleti érdekekre hivatkozva továbbra sem tudhatjuk meg.

Katona Tamás, a PM államtitkára a mai sajtótájékoztatón csak annyit közölt, hogy amikor a kormány úgy ítéli meg, hogy az üzleti érdekei nem sérülnek, nyilvánosságra fogja hozni a szükséges információkat. Ígérete szerint mindez legkésőbb az idei évről készítendő zárszámadásban (amely 2007. augusztus 31-ig nyújtandó be a parlamentnek) fog megtörténni.

Nőtt a hiány, emelkedik az infláció is

Nem változtat 4-4,5 százalékos idei GDP-növekedési előirányzatán a Pénzügyminisztérium, miközben a korábbi kétszázalékos átlagos infláció helyett 3,5 százalékos fogyasztó áremelkedést vár 2006 egészére – jelezte Katona Tamás a tárca államtitkára.

Júniusban a korábban nyilvánosságra hozottaknak megfelelően az áht pénzforgalmi – önkormányzatok nélküli – deficitje 303,9 milliárd forint volt, a prognózisnál 30 milliárddal kevesebb. Az első féléves deficit pedig 1284,9 milliárd forintot tett ki, ami a módosított éves előirányzat 72,7 százaléka, a GDP 5,6 százaléka – közölte az államtitkár.

A Pénzügyminisztérium júliusra 7,88 milliárd forintos többlettel számol, amelynek hátterében az állampapír lejáratok ciklikussága miatt bekövetkező alacsony kamatkiadások és a magasabb adóbevételek, elsősorban áfa-bevételek állnak. Nem változott a szaktárca idei pénzforgalmi hiány prognózisa, ami 1767 milliárd forint, a GDP 7,6 százaléka – rögzítette Katona Tamás. Az államtitkár megismételte a kiigazítási program szükségességét alátámasztó érveket, hangsúlyozva, ha a kormány nem lépett volna, akkor – részben egyszeri tételek miatt – az államháztartás eredményszemléletű, azaz európai uniós módszertan szerinti hiánya mintegy 1000 milliárd forinttal, a GDP 4,9 százalékával lenne nagyobb 2006-ban. Kérdésre hozzátette azt is, hogy a 350 milliárd forintos egyensúlyjavítás fele arányban kiadáscsökkentéssel, fele arányban bevételnöveléssel valósul meg, jövőre a kiadáscsökkentés aránya 40 százalék, a bevétel növekedésé pedig 60 százalék.

Az idei eredményszemléletű, közel 1000 milliárd forintos többletkiadásból az egyszeri tételek 500 milliárdot tesznek, illetve tettek volna ki, ha elmarad a kiigazítási csomag. Ebből az Eurostat döntése nyomán a Gripen vadászgépekre fordított összeg 70 milliárdot – a GDP 0,3 százaléka – jelent. Az autópálya-építkezéseknél azok az állami kiadások, amelyeknél januári 30-ig a készültségi fok nem érte el az 50 százalékot, 130 milliárdos kiadási többlettel járnak.

Az iraki adósság elengedése 40 milliárd forint nem tervezett kiadás. Az árvízi védekezés és a helyreállítás költsége összesen 40 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Az önkormányzatok választási években a felszaporodó beruházásaik miatt a szokásosnál nagyobb hiányt halmoznak fel, ez a tétel idén 120 milliárd forinttal növeli a hiányt.

Az egyszeri tételeknél jelentkezik egy további 100 milliárd forintos összeg, amelyet a kormány üzleti érdekeit szem előtt tartva nem kíván nyilvánosságra hozni – közölte Katona Tamás. A nem egyszeri tételekből összeálló másik 500 milliárd forint 11 részösszegből áll, közülük a jelentősebbek: nyugdíjakra a terven felül 80 milliárd forintot fizet ki a költségvetés. Beavatkozás nélkül 90 milliárd forinttal lépné túl a gyógyszer-támogatásokra eredetileg tervezett 298 milliárd forintos összeget a gyógyszer kassza, s csaknem ekkora összeg, 80 milliárd forint kiadási többlet alakulhatott volna ki az egészségügyi gyógyító-megelőző kiadásoknál. Intézkedések nélkül járulékokból és bizonyos adókból a tervezettnél 60 milliárd forinttal kevesebb folyt volna be a költségvetésbe, ezért hangsúlyozta az államtitkár, hogy a szeptembertől életbelépő adóváltozások kettős célt szolgálnak: egyrészt a bevételek növelését, másrészt a gazdaság kifehérítését.

„A házipénztár megadóztatása, az elvárt adó és a minimálbér kétszerese, azaz havi 125 ezer forintos jövedelem után fizetendő járulék tartozik a gazdaság kifehérítését célzó lépések közé” – fogalmazott Katona Tamás. Hozzátette: azok a vállalkozások, amelyek nem képesek alkalmazottaiknak a jelzett 125 ezer forint jövedelem után járulékot fizetni, azoknak október 12-e után ezt be kell jelenteniük az APEH-nak.
(MTI–Eco, portfolio.hu)