Leépítések kezdődnek a megyei munkaügyi központokban is

Jelentős, akár húszszázalékos létszámcsökkentés vár a munkaügyi központokra és kirendeltségekre. A regionális átszervezés és a leépítés meglehetősen rosszkor jöhet: az államigazgatási karcsúsítás több állástalant és több munkát is adna a hivataloknak.

Egy júniusi kormányhatározat szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak mihamarabb ki kell dolgoznia, hogyan lehetne a most megyei hálózatban működő munkaügyi központokat regionális szintűvé szervezni. A tárcának ki kell számolnia, hogy az átszervezés mennyibe kerül a költségvetésnek az idén, illetve hosszú távon, és ki kell dolgoznia a szükséges jogszabály-változtatásokat is. A kormányrendelet előírja továbbá, hogy a kiadás- és létszámcsökkentéssel összefüggő intézkedéseket is haladéktalanul tegyék meg.

A munkaügyi központok és kirendeltségek igazgatóit július elején tájékoztatta a szaktárca vezetése arról, hogyan érinti majd őket az államigazgatás karcsúsítása. Saját szervezeti rendszerük átalakításával kapcsolatban az igazgatók elküldhették javaslataikat – jelenleg ezek feldolgozása zajlik.

Egyelőre tisztázatlan, hol lesznek a régióközpontok, és az is, hogyan érintené mindez az ügyfeleket: milyen szolgáltatásokért kellene felkeresniük a régióközpontot és mit intézhetnének el a kirendeltségeken.

Információink szerint a munkaügyi kirendeltségek, központok hálózatánál az átlagos létszámot húsz százalékkal kellene csökkenteni, ez csaknem 800 ember elbocsátását jelenti. Úgy tudjuk, a tárca eredetileg ezt egy lépésben szerette volna végrehajtani, oly módon, hogy a kirendeltségek létszáma legfeljebb öt százalékkal csökkenhetett volna. Problémát jelent persze, hogy a központok vezetőinek úgy kell a leépítésekre javaslatot tenniük, hogy minimális információval rendelkeznek a januártól ellátandó feladatokról. Ráadásul maga a leépítés is a teendők növekedésével jár: a közszféra létszámának csökkentése növeli az állástalanok számát, vagyis a hálózatnak jövőre bizonyosan több dolga lesz. Az ellenérvek szerint ráadásul az azonnali húszszázalékos leépítés eleve veszélyeztette volna az ügyfelek ellátását is.

Mindezek mellett valószínűleg a kormány és a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács között a hónap elején létrejött megállapodás záradéka is hozzájárult az eredeti elképzelés módosulásához – a szakszervezetek azt kérték, januárig ne kezdődjön el a munkaügyi kirendeltségeknél a leépítés.

Úgy tudjuk, a legújabb verzió szerint már két ütemben valósítanák meg a tervezett, húszszázalékos létszámcsökkentést. Első körben csak ennek a felét kellene megvalósítani – ám még az idén –, a további tízszázalékos létszámcsökkentés pedig áttolódhatna a jövő év elejére.

Az idő a megyei központok vezetőit és a tárcát is sürgeti: a központi költségvetésből távozó tisztviselők létszámát a hónap végéig fel kell mérni, szeptemberben pedig a jövő évi költségvetés tervezetét is be kell nyújtani az Országgyűlésnek.
(NOL)