Több tíz milliárdos terhet jelentenek az állam elleni perek

Mintegy 50-60 milliárdos terhet jelentenek azok a perek, amelyek jelenleg az állam ellen folynak. Jelentős összeget vehet ki a büdzséből például az ügyeleti díjak rendezése, de megterhelheti a költségvetést, ha a luxemburgi bíróság a regisztrációs adó ügyében kedvezőtlen döntést hozna hazánk számára.

Számos olyan, az állam ellen folyó perről tudni, amely meglehetősen nagy költségvetési összeg kifizetését hozhatja magával.

Jelentős összeget vehet ki a büdzséből például az ügyeleti díjak rendezése. Idén júniusban meghozott döntésében a Legfelsőbb Bíróság (LB) ugyanis azt mondta ki: az orvosok és szakdolgozók ügyeletben eltöltött ideje teljes egészében munkaidőnek számít. Ezzel helybenhagyták a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság jogerős ítéletét. Tavaly novemberben a szolnoki kórház baleseti sebészeinek ügyében döntött először a bíróság úgy, hogy – a jelenlegi gyakorlattól eltérően – az ügyelet munkában töltött időnek számít, és ennek megfelelően erre az időszakra is teljes díjazás jár. A Magyar Orvosi Kamara szerint az uniós csatlakozás óta negyvenmilliárd forintnyi elmaradt ügyeleti díj halmozódott fel. Molnár Lajos egészségügyi miniszter elmondása szerint, miután a bíróság egyedi ügyben döntött, az államnak nincs fizetési kötelezettsége, de a költségvetésben idén 15 milliárd forintot különítettek el az ügyeleti díjak kifizetésére.

Amennyiben a luxemburgi bíróság a regisztrációs adó ügyében is Magyarország számára kedvezőtlen döntést hozna, az egyes becslések szerint újabb 12-13 milliárd forinttal terhelheti meg a költségvetést. Ennyire teszik ugyanis az uniós csatlakozástól 2005 végéig a közösségből behozott használt gépkocsik után jogosulatlanul beszedett adót.

Az államnak várhatóan jelentős fizetési kötelezettségei keletkezhetnek az 1945 előtt nyitott betétek, valamint a második világháború előtt, illetve részben közvetlenül utána kibocsátott különféle értékpapírok – például államkötvények, kincstárjegyek – után is. Az 1929-ben kibocsátott svájcifrank-alapú pénztárjegyek ügyében elsőfokú, az 1946-os búzakötvényekről – ezek értékét a bíróság a költségvetés szerencséjére darabonként csak kétszáz forintra taksálta – viszont már jogerős döntés mondja ki, hogy az államnak fizetnie kell.

Folynak azonban más perek is, egyebek mellett a kényszerletétek viszszafizetése érdekében. Ezek a követelések – amelyek értéke összességében több tízmilliárd forintra tehető – egyébként 2008 végén elévülnek.

(Népszabadság)