A magyarok fekete napja

A Kleine Zeitung a Magyarországon szeptember 1-jével bekövetkező ár és adóemelésekről ír. A Die Presse a kétfrontos harc jegyében, de inkább a szlovák változatot ismertetve foglalkozik a növekvő felvidéki etnikai feszültségekkel. A Der Spiegel egy újabb baloldali mesét, a népek olvasztótégelye legendáját temeti.

Kleine Zeitung (kleine.at)

A stájer bulvárlap A magyarok „fekete napja” című írásában ismerteti a szeptember 1-jén életbe lépő megszorításokat.

A magyarországi média szerint szeptember 1-je a magyarok fekete napja lesz. Ezen a napon lépnek életbe mindazon megszorítások, melyek a Népszabadság szerint 100 milliárd forintot húznak ki az emberek zsebéből. Az áremelkedés elsődleges oka, hogy 15-ről 20 százalékra nő az áfakulcs. A magyaroknak többet kell fizetniük az áramért, a gázért, az energiáért, a vízért, a tömegközlekedésért, valamint az élelmiszerekért.

E napon emelkedik majd a dohányáruk és alkohol után fizetendő adó. Duplájára emelkedik a minimálbér után fizetendő járulék. A munkavállalói járulék 2,5 százalékkal emelkedik, a tb-járulék 4-ről 6 százalékra emelkedik. Adóköteles lesz a szolgálati telefonok magáncélra történő használata, valamint 20 százalékot kell fizetni a kamat és a részvénynyereség után is. Aki szeptember 1-je után vásárol autót annak is mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, mivel az átírási költségek ötödével emelkednek. Két órával emelkedik a pedagógusok heti kötelező óraszáma. A háziorvosok kötelesek havonta az egészségbiztosítási pénztárnak jelenteni a pácienseiket, a diagnózist, a terápiát, valamint a felírt gyógyszereket.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilapban Christoph Thanei Magyarok, szlovákok és a gyűlölet című cikkében a kétfrontos harc jegyében ír a felvidéki magyarverésekről.

A szlovák és magyar nacionalisták kölcsönös provokációiból először lett rendőrségileg is dokumentált erőszakcselekmény. Az áldozat egy 23 éves egyetemista volt, aki Nyitrán elkövette azt a „bűnt”’, hogy magyarul telefonált. Két bőrfejű lecsapott rá, elvették mobiltelefonját, valamint kitépték a füléből a fülbevalóját.

Miután többször megütötték, azt írták a pólójára, hogy „Magyarok menjetek vissza a Dunán túlra”. A rendőrség az ügyet rasszista jeleket viselő rablásként kezeli, amiért az elkövetők nyolctól tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatóak.

Jan Packa, az új kormány által beiktatott rendőrparancsnok azonnal cselekedett. Sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a rendőrség különleges alakulatait beveti, amíg nyakon csípik a tetteseket. A támadással átléptek egy olyan határvonalat, amit semmiképpen sem szabad elfogadni.

Ez azonban a magyar kisebbség politikusainak kevés. Bugár Béla, az MKP elnöke nyilvános állásfoglalást kíván a baloldali Robert Ficótól. Ő azonban mindaddig hallgatott, amíg Gyurcsány Ferenc nem követelte tőle, hogy hagyjon fel a „hallgatás politikájával.”

Fico még akkor összekapcsolta elhatárolódását a magyarországi és szlovákiai szélsőséges és ellenséges nyilatkozatoktól egy megjegyzéssel, miszerint kormányának nincs szüksége „külső felszólításra.”

Bugár korábban sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a szélsőséges nézetek Szlovákiában mindig jelen voltak, amióta azonban a radikális Nemzeti Párt (SNS) kormányra került, azóta egyre merészebben állnak a nyilvánosság elé a soviniszták.

Fico helyett párttársa és miniszterelnök-helyettese, Dusan Caplovic tüntetően kiállt Bugár mellett és a parlamenti pártok közös akcióját javasolta a szélsőséges erők ellen. Még a nacionalista feszültség keltésért leginkább felelőssé tett SNS is gyorsabban reagált, mint Fico, és azonnal elítélte a nyitrai erőszakcselekményt.

Ugyanakkor az SNS bejelentette, szeptember 4-től nem hallgat tovább és a nyilvánosság előtt fog beszélni a magyarok szlovákok elleni támadásairól.

A szlovák média részletesen foglalkozott azzal az esettel, amikor egy héttel korábban egy magyarországi focimeccsen olyan feliratú transzparenseket lobogtattak, mint „Fuck Slovakia„ és „Jan Slota must die”. Egy másikon az állt, hogy a szlovákok mindörökké a magyarok „rabszolgái” maradnak. Erre a provokációra válaszul voltak láthatóak olyan feliratok Besztercebányán, mint „halál a magyarokra”.

Miközben a budapesti kormány minden atrocitásra diplomáciai úton reagál és hétfőn behívatták a szlovák követet a külügyminisztériumba, addig a pozsonyi külügy tudatosan másik utat választ. Pozsony lemond a diplomáciai tiltakozásokról, így kívánja elkerülni, hogy a provokatőrök még nagyobb nyilvánossághoz jussanak.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Sebastian Moll A gazdagok új erődje című cikkében rajzolja meg a New York-i multi-kulti meséje alatt rejtőző rögvalóságot.

Az idős hölgy a metróban úgy néz ki, mint a kedves nyugdíjas szomszéd néni. Ahogy azonban egyre beljebb lép a Queens felé haladó kocsiba, úgy tűnik el arcáról a polgári józanság. „Ezek az átkozott latin-niggerek”, szitkozódik a szinte kizárólag barna-bőrűekből álló kocsi utasain. Egy szót sem tudnak angolul. Mind a segélyből él- élezi a nyelvét a latin-amerikai utasokon.

A fenti jelenet is jól mutatja New Yorknak az elmúlt öt évben történt drámai demográfiai átalakulását. Az öreg hölgy fenyegetve érzi magát a bevándorlók áradatától, mely elöntötte a külvárosokat. Az állami népesség nyilvántartás most publikált adatai szerint a New York-iak 60 százaléka nem az Egyesült Államokban született. A Queensben és Bronxban élők többsége nem beszél angolul. A fiatalok körében az európai származású fehérek már csak kisebbséget alkotnak – ami elképzelhetővé teszi a világváros jövőjét.

Manhattanből, a város üzleti és kulturális központjából mind gyorsabban eltűnik a szervesen kialakult szociális és etnikai sokféleség. A városrész lakóinak 57 százaléka egyetemet végzett, s túlnyomó többségük fehér. Manhattan egy exkluzív övezetté vált, a jól képzettek és a jól keresők szigetévé – nyilatkozta Andrew Beveridge, a City University of New York demográfusa.