A kormány által elfogadott koncepció szerint a privatizációt megelőzően értékesítik a Bábolna Zrt. két gazdaságát: a Szendrői Gazdaságot és a Kerteskői Gazdaságot. E tranzakció keretében a Bábolna Zrt. értékesíti a két gazdaság eszközvagyonát, azaz az épületeket, a gépeket és a berendezéseket, miközben megszűnik a Bábolna Zrt. megközelítően ötezer hektáros haszonbérlete a két gazdasághoz tartozó földekre.
Az eszközökre meghirdetett pályázattal egyidejűleg a Nemzeti Földalap (NFA) meghirdeti a két gazdasághoz tartozó termőföldeket, a törvényi előírások alapján. A Bábolna Zrt.-t húsz évre meghosszabbított földhaszonbérleti joggal értékesítenék.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint a Bábolna, valamint a két gazdaság értékesítése hétmilliárd forint bevételt hozhat.
A privatizáció előtt rendezik a Bábolna Ménesbirtok Kft. önálló földhaszonbérletét, mivel a cég jelenleg „szívességi„ használója a Bábolna Zrt. egyes földterületeinek. A rendezés azt jelenti, hogy megközelítőleg 500 hektár földterület kikerül a Bábolna Zrt. haszonbérletéből, és arra a Ménesbirtokkal szerződik az NFA.
A maradék, csaknem 12 ezer hektár földterület sorsa a Bábolna Zrt. sorsától függ: privatizáció esetén marad a Bábolna Zrt. haszonbérletében úgy, mint eddig. Jogutód nélküli megszüntetésre irányuló eljárás (végelszámolás, felszámolás) esetén a földek automatikusan visszakerülnek a Nemzeti Földalaphoz.
A privatizációra nyilvános pályázat keretében bárki pályázhat. A kormány a magánosítással a cégnek túlélési esélyt kíván adni.
A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a társaság reorganizációs folyamata alatt kiemelt szerepet kap a munkahelyek megőrzése, így 180 munkahely megmarad, a privatizáció sikere esetén új munkahelyek teremtésére is van esély.
(MTI)
A rugalmassági megoldások jelenthetik a megoldást a magas és ingadozó energiaárakra
