Eddig három beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz az adótörvények júliusi módosításával kapcsolatban – értesült a Napi Gazdaság. A cikk szerint emellett több szervezet is készíti saját kérvényét, így mire augusztus 20-ával véget ér az AB ítélkezési szünete, akár tucatnyi kérelem is a bírák asztalára kerülhet az ügyben. A taláros testület augusztus 28-án tartja következő ülését. A döntés meghozatala ugyanakkor nincs időkerethez kötve, így elhúzódhat a beadványok megtárgyalása.
Az eddig beérkezett beadványok mindegyike az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvényt célozta meg, de már készülnek az észrevételek a házipénztári adóval és a kamattámogatások után bankok által fizetendő járulékkal foglalkozó jogszabályhoz is.
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete már elküldte az Alkotmánybíróságnak a házipénztáradó törvény utólagos alkotmányellenességének vizsgálatára vonatkozó indítványát – közölte pénteken Zara László, az egyesület elnöke. A szervezet a törvény megsemmisítését kéri, mivel álláspontja szerint a jogszabály több ponton sérti az Alkotmányt. Az adótanácsadók szerint a házipénztárban tartandó összegre nincs (nem is lehet) jogi korlátozás, vagyis akkora összeg tartható ott, amennyit a vállalkozás jónak lát. A Napi Gazdaság szerint az AB még nem „szignózta„ az egyesület beadványát.
A Magyar Bankszövetség is az Alkotmánybírósághoz fordul a szektorra kirótt különadó miatt – nyilatkozta korábban Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke. A Napi Gazdaság úgy tudja, a szövetség ezt a lépést várhatóan még augusztus 20. előtt megteszi. A bankok szerint a szektorra kirótt járadék sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az arányos közteherviselés elvét, s nem utolsósorban ütközik az Európai Unió rendelkezéseivel. A gazdasági élet szereplőit terhelő adóteher szerintük így kirívóan eltérő lesz, s ezzel a gazdasági verseny szabadsága is sérül.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége beadványa már majdnem kész van, de mivel a lehető legmegalapozottabb kérelemmel szeretnének élni, a benyújtás szeptemberig is elhúzódhat. A VOSZ nem egyeztet a társszervezetekkel a végleges szövegről – olvasható az újságban.
A VOSZ korábbi közleménye szerint elutasítja a jogállami követelményekkel össze nem egyeztethető megoldások alkalmazását, nem fogadja el azt a feltételezést, hogy a magyar vállalkozások döntő többsége tevékenységének eredményét eltitkolja, és erre hivatkozva a végrehajtó hatalom, a kormány a „kollektív bűnösség” elvét gyakorlattá fejlesztve – a bizonyítási teher megfordításával és az ártatlanság vélelmének figyelmen kívül hagyásával – sejtéseken és feltételezéseken nyugvó adóelvonási gyakorlatot érvényesítsen. A VOSZ így elutasítja az úgynevezett elvárt adó jogintézményének bevezetését.
(Napi Gazdaság)
Füstölt egy busz Budapesten, most a 7E utasai fogták menekülőre
