Nincs jó üzenete az adóamnesztiának

A külföldre menekített pénzek nagyságát ezermilliárd forintra becsülik, az amnesztia lelkes támogatói szerint ebből 100-150 milliárd, a kormány verziója szerint 50-100 milliárd térhet haza. Ám a Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete úgy véli, hogy ez a lehetőség lényegében a feketepénzek tisztára mosását segítené.

Ráadásul ott, ahol ilyen megoldást már alkalmaztak, a terv üzleti értelemben is kudarcot vallott. A hazautalandó, jelenleg túlnyomórészt svájci bankokban kamatozó feketepénzek után mindössze tízszázalékos jussot kérne az állam.

Még dolgozik az igazságügyi és pénzügyi tárca a külföldön lévő adózatlan jövedelmek kedvezményes hazahozatalát szabályozó törvényen. Annyit azért sikerült megtudnunk, hogy a pénz hazakerüléséről csak az ügyfél bankja értesülne, az adóhatóság viszont nem – legalábbis az eredeti elképzelések alapján. Úgy tudjuk, az APEH tudomására csak akkor jutna a tőke hazahozatala, ha egy vizsgálatban a vagyon eredetét kutatná a hivatal, ám ebben az esetben sem érhetné joghátrány az adózót, mert a banki bizonylattal igazolhatná a jövedelem „jogszerűségét”. A tervek szerint a korábban nyugat-európai bankokban landolt és ott kamatozó feketepénzekre mindössze 10 százalékos adót vetne ki az állam. Egyébként a külföldre menekített pénzek nagyságát ezermilliárd forintra becsülik, az amnesztia lelkes támogatói szerint ebből 100-150 milliárd, a kormány verziója szerint 50-100 milliárd térhet haza. A magyar eredetű, adózatlan pénz főként svájci, osztrák és luxemburgi bankokban hozza a pluszjövedelmet a számlatulajdonosoknak. Szakemberek úgy vélekednek, hogy hazánkból elsősorban a szürke- és feketegazdaságban „megtermelt” pénzek kerültek külhoni bankokba.

Továbbiak a Magyar Nemzet 2006. augusztus 18-i számában.