A verespataki bányaberuházó – a kanadai Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) – alaposan felkészült arra a maratoni, tizenkét órán át tartó közmeghallgatásra, amelyen már a hetedik alkalommal vitatták meg a projekt lehetséges következményeit – tudósított honlapján az eseményről a Zöld Erdély Egyesület. A szervezet szerint a befektető letűnt időket idéző módszerekkel lépett fel Kolozsváron. Verespatakról és a környékbeli bányásztelepülésekről autóbuszokkal szállították Erdély fővárosába a projektet támogatókat, akik közül “vad tekintetű, elvakított emberek, illetve sárga pólókba öltöztetett csinibabák” hurrogták le a környezetvédőket, miközben viharosan tapsolták az RMGC “semmitmondó és elkerülő propaganda-válaszait”. A Zöld Erdély azt is tudni véli, hogy a „jövőjükért harcoló” lányok útiköltségeit, ruházatát és támogatását is kifizette az RMGC.
A közmeghallgatáson az aranybánya megnyitása mellett érvelők többek között kifejtették, hogy hat éve semmiféle ciánkatasztrófa nem pusztított a Tiszán, s a folyó halai sem ciánszármazéktól pusztultak el, hanem a jéggel borított vízben haltak éhen.
Az RMGC képviselői többnyire kerülő válaszokat adtak a feltett kérdésekre, és párbeszédre sem volt lehetőség.
A rendezvényen az RMGC terveit ellenzők között jelen volt a Zöld Erdély Egyesület képviselői mellett a Román Tudományos Akadémia elnöke, az Alburnus Maior verespataki érdekvédelmi szervezet, a Greenpeace, a WWF, a MindBomb, és számos más civil szervezet, illetve egyetemi tanár és verespataki lakos. Mindenki meglepetésére a hírhedt korábbi kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar hazaküldte és börtönnel fenyegette meg a kanadai befektetőket.
Eugen David, a verespataki Alburnus Maior Egyesület elnöke az RMGC környezetvédelmi vezetőjét a következőképpen szólította meg: „Kedves John. Konkrét választ kérek tőled, mint már annyiszor megtettem. Azzal a földdel, ahol az első külszíni fejtést tervezitek egyetlen probléma akad, éspedig, hogy az én személyes tulajdonomat képezi. A projektetek magába foglalja a lakosok önkéntelen kitelepítését vagy sem? Ha nem, akkor most mindannyian mehetünk haza, mert az én földemen te bányászni nem fogsz. Ha igen, akkor Románia Alkotmányát sérted meg. Nos, kedves John, mi a válaszod?”
A tudósítás szerint Ashton erre a felvetésre is kerülő választ adott, mint ahogyan nem derült ki az sem, hogy mi lesz a sorsa azoknak a sírhelyeknek, amelyek elköltöztetésébe nem egyeznek bele a hozzátartozók, illetve milyen jog alapján költöztetik el azokat a sírokat, amelyekben olyan halottak vannak, akiknek a hozzátartozóik már nem élnek.
A hajnalig tartó közmeghallgatás után a nyitott kérdések sora továbbra is végtelennek tűnik. Így például továbbra sem lehet tudni, hogy a beruházásról szóló környezeti hatástanulmány készítői miért csak a ciánvegyületekre tértek ki, amikor a folyóvizek által okozott és határokon átívelő környezeti hatásokat tárgyalták. De nincs válasz arra sem, hogy a beruházó miért nem szigeteli vízhatlanul a ciánvegyületek talajvízbe való szivárgásának a megelőzésére a majdan csaknem négyszáz hektáron elterülő zagytározó alját? Holott szakértők szerint ez a fajta előzetes védekezés nagyban csökkentené a balesetek, s az ezek által okozott környezetszennyezések kockázatát.
energia
Nagyon jól állunk a gázzal
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!