Sólyom a választási ígéretek és a valóság közötti különbségről

A köztársasági elnök szerint a demokrácia hitelvesztése fenyeget, ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít, és például a választási ígéretek semmire nem köteleznek. Sólyom László ezt beiktatása egyéves évfordulója alkalmából nyilatkozta a Figyelő című hetilapnak adott interjúban.

Az alapkérdés az, milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséhez – hangsúlyozta az államfő a csütörtökön megjelenő, az MTI-hez előzetesen eljuttatott cikkben.
Sólyom László szerint a tavaszi választási kampányban a négy évvel ezelőttihez képest nem uralkodott el az ellenfél emberi tisztességének megsértése, utólag azonban úgy látja, egy tartalmi kérdésben mégis fel kellett volna lépnie.
„Meg kellett volna ismételnem, amit újévi beszédemben mondtam: a felelős döntéshez információra van szükség; a kampánynak arról kell szólnia, hogy a pártok milyen módon akarnak úrrá lenni a gazdasági nehézségeken, mi fog történni a választások után” –jelentette ki a köztársasági elnök.
Úgy vélte, az is veszélyes, ha az azonnali változtatás szükségességére hivatkozva a jogalkotásban a hagyományos szakmai és demokratikus egyeztetések háttérbe szorulnak, illetve a szakszerű államigazgatás túlzottan átpolitizálódik.
Az államfő a kormány intézkedési csomagjával kapcsolatban azt mondta, a vonatkozó törvények aláírása előtt nemcsak alkotmányossági vizsgálatot végzett, hanem tájékozódott közgazdászoktól a döntési alternatívák kockázatairól. Kiemelte: konzultált Járai Zsigmonddal, Surányi Györggyel, Békesi Lászlóval, Bokros Lajossal, Csaba Lászlóval, óriásvállalatok és bankok vezetőivel is.
„Ha kétségtelen alkotmányossági kifogásom lett volna, akkor kértem volna az alkotmánybírósági kontrollt„ – jegyezte meg. Hozzátette: az állami pénzügyek és a nagy elosztórendszerek megváltoztatásának sürgős szükségességét mindig is hangoztatta. Sólyom László lényegesnek nevezte, hogy – ahogy döntése indoklásában is írta – a csomag a változásoknak csak egy, önmagában elégtelen lépése.
A legfőbb ügyész jelöléséről szólva a köztársasági elnök kiemelte, hogy ez a pozíció nem lehet egyik párt zsákmánya sem.
„Biztos vagyok benne, hogy az igazságszolgáltatás pártatlansága ki fog teljesedni” – fogalmazott az államfő.
A köztársasági elnök azt mondta, egyszerűen az alkotmánynak való megfelelés, hogy az Országgyűlésben kiül a kormány széksorából. Az elnökséget szavai szerint azért vállalta, hogy bebizonyítsa, van tér másfajta politizálás számára is. Kifejtette: civilsége azt jelenti, hogy saját minőségükben segítse a civil szervezeteket a pártpolitikai hatalmi rendszeren belüli térnyerésben.
Sólyom László bírálattal illette a magyar külpolitikát, amely szerinte túlságosan óvatos és követő stílusú. Megemlítette, hogy külföldi útjai előtt a Külügyminisztériumtól kapott anyagok gyakran „gyógyszövegek„, és nem mindig érkezik érdemi válasz, ha megkérdezi, mi a magyar álláspont a konkrét kérdésekben. Megerősítette, hogy azt mondta Bush amerikai elnöknek: akkor utazik az Egyesült Államokba, amikor a vízumot eltörlik. Így októberben is csak a kanadai magyarokhoz megy, az USA-belieknek pedig üzenetet küld.
(MTI)