Adrian Nastase volt kormányfő, Markó Béla RMDSZ-elnök, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor és Borbély László RMDSZ-es területrendezési miniszter neve is megtalálható azokban az iratcsomókban, amelyeket a múlt héten küldött meg a jelenlegi román hírszerzés a szekusdossziékat vizsgáló bizottságnak (CNSAS) – írja mai számában a bukaresti Evenimentul Zilei című napilap. Az aktákban 29 politikus neve szerepel, közülük három magyar. Az újság megjegyezte: parlamenti forrásokból származó információikat CNSAS-beli informátoraik is megerősítették. A CNSAS feladata ezt követően az lesz, hogy kiderítse: a dokumentumokban szereplő politikusok valóban végeztek-e politikai rendőrségi tevékenységet.
A napilap értesülései szerint az egyes személyekről összeállított iratcsomók közös vonása, hogy mindegyikben megtalálható egy, a Securitaténak adott nyilatkozat is. A CNSAS ezért ezeket külön átvizsgálja, hogy megállapíthassa: ezek a vallomások mennyiben írhatók le politikai rendőrségi tevékenységként.
Míg Adrian Nastase volt baloldali kormányfő nem kívánta az újságnak kifejteni véleményét a történtekről, Markó Béla elismerte, hogy adott a szekunak vallomásokat: „Igen, én adtam nyilatkozatokat, és készült rólam nyomozati anyag is. Például 1984-ben bevittek a Securitatéra, ahol papíron is megfogalmaztam egyik sepsiszentgyörgyi látogatásom részleteit. Azon a napon a kovásznai megyeszékhelyen ugyanis valakik bombát akartak felrobbantani egy szobornál. Ha jól emlékszem, emiatt meghalt egy gyermek.”
Arra a kérdésre, hogy más jellegű információkat szolgáltatott-e a Secuunak, Markó Béla igenlően válaszolt, de megjegyezte: továbbra is fenntartja, hogy a Securitaténak adott egyetlen vallomása sem értelmezhető politikai rendőrségi tevékenységként.
Verestóy Attila ma a Realitatea TV hírcsatornának azt nyilatkozta: nem lepte meg, hogy a neve felmerült az iratcsomókban. Ugyanakkor a román hírtelevizó szerint Mircea Dinescu író, a CNSAS egyik tagja azt mondta: Adrian Nastase után csak nyomozott a Securitate, és Borbély László neve nem is jelenik meg a CNSAS-hoz az utóbbi időben beérkezett dokumentumokban.
Legalább két volt kormányfőt, minisztereket, valamint RMDSZ vezetőket fognak érinteni a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (SZITOB) feltárásai, jelentette ki hét végi sajtótájékoztatóján Cozmin Gusa, a román Nemzeti Kezdeményezés Párt (NKP) elnöke – írja a kolozsvári Szabadság.
A Nemzeti Kezdeményezés Párt (NKP) elnöke senkit sem volt hajlandó megnevezni, egyedül Nicolae Vacaroiura, mint a volt miniszterelnökök egyikére tett valamiféle utalást. – Információim szerint úgy tűnik, az RMDSZ vezetőségének jó részére, a legalacsonyabb szinttől a legmagasabbik fog csapást mérni az átvilágító bizottság feltárása, ami a Szekuritátéval való együttműködést illeti, de egy pár jelenlegi miniszterre is – nyilatkozta Gusa.
A szenátus elnöke cáfolta Gusa kijelentéseit, szóvivője annyit mondott: Nicolae Vacaroiu azt kívánja az átvilágító bizottságnak, hogy sikeresen tegyen eleget a felkéréseknek, addig is mindenkinek szíve joga spekulálni.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) vasárnap ismét felszólította a többi pártot, hogy kövessék példájukat, és maguk is kérjék vezetőik, parlamenti képviselőik átvilágítását. A liberálisok múlt héten 156 NLP-politikus névjegyzékét nyújtották be az átvilágító bizottsághoz a Szekuritátéval való esetleges kapcsolatuk kiderítésére. A demokraták mindeddig semmi jelét nem adták annak, hogy követnék az NLP példáját, kijelentették: nem érdekli őket, hogy a liberálisok most épp milyen fogásokkal igyekeznek népszerűségüket növelni.
Markót nem először vádolják
Markó Béla és a Securitate feltételezett kapcsolatairól már tavaly augusztusban is cikkezett a román sajtó. Amint azt honlapunkon közöltük, az RMDSZ elnökének múltjáról a Cotidianul jelentetett meg tényfeltáró riportot. A lap akkor azt írta: a Markó Béláról a Securitate által összeállított iratcsomó már eljutott a „szekusdossziékat„ vizsgáló bizottsághoz, de a dokumentumokat a jelenlegi román hírszerző szolgálat (SRI) alaposan „átfésülte”, mielőtt azokat továbbította volna. A dossziéból tíz oldal hiányzott, amit a lapok kettős számozása is alátámaszt – írta a Cotidianul, majd így folytatta: egy 1983-as feljegyzésben a Securitate tisztje engedélyt kér, hogy Markó Béla költő, az Igaz Szó szerkesztője és egyben párttag „támogasson minket (a Securitatét – a szerk. ), hogy egyes, az ő környezetében előforduló és negatívan megnyilvánuló személyek helyzetét tisztázzuk”. A román lap szerint egy évvel később, június 19-én sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmával Markó kilenc oldalas feljegyzést adott a szekunak. Mint írták: „A tiszt beszélgetést folytatott Markó Béla szerkesztővel a Securitate szerveinek székhelyén.„ Ioan Grama kapitány feljegyezte: Markó „beleegyezett, hogy ha tudomására jutnak törvénybe ütköző vagy nem megfelelő lelkiállapotot (sic!) teremtő problémák, akkor informálni fog bennünket”.
– Nem helyeslem, hogy bárki belenézhet a szekusdossziékba, de nem utasítottam volna vissza, hogy a Cotidianul újságírójának rendelkezésére bocsássam a teljes dossziét, minthogy magam is kikértem. Nincs szégyellnivalóm. A Securitate követett, lehallgatott, és minden eszközét bevetette ellenem. Nem tudom, milyen gond merülhet fel e tekintetben velem kapcsolatban, hacsak nem az, hogy egyes jól ismert szekuritatés címkézések szerint úgynevezett »irredenta« tevékenységben vettem részt„ – nyilatkozta akkoriban az ügy kapcsán a Transindexnek Markó Béla.
Volodimir Zelenszkij
Zelenszkijt terroristaként kell letartóztatni
