A tb-járulék alapja szeptember 1-jétől 125 ezer forint (ez a mai minimálbér duplája), a jövő év első napjától pedig 131 ezer forint lesz. Az alkalmazottak közül szinte mindenki beletartozik ebbe a körbe, álljon munka, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban.
Ha a biztosított jövedelme havi 125 ezer forintnál kisebb, akkor a munkaadó a tényleges jövedelem után fizetheti a járulékot, feltéve, hogy ezt bejelenti az adóhatóságnak. A szintén módosított, az adózás rendjét szabályozó törvény szerint a bejelentést a munkaviszony létrejöttét követő 15 napon belül kell megtenni (a megszüntetés után is 15 nap a kijelentési határidő). A szeptemberi változás sok olyan munkavállalót érint, akik már munkaviszonyban állnak, de a jövedelmük kisebb havi 125 ezer forintnál. A törvény értelmezése szerint a rájuk vonatkozó bejelentést szeptember 15-ig kell megtenniük a munkaadóknak.
A jogalkotók gondoltak azokra a munkaadókra is, akik elmulasztják megtenni a bejelentést, bár a munkavállalójuk jövedelme kisebb 125 ezer forintnál. Ilyenkor a munkavállalót terhelő járulék többletet – a tényleges jövedelem és a 125 ezer forint közti különbségre jutó járulékot – is a munkaadónak kell megfizetnie.
A vállalkozók járulékalapja hasonlóan változik, mint az alkalmazottaké, és ugyanúgy lehet „felmentést„ kérni alóla, de a törvény itt megjegyzi, hogy legalább a minimálbér után mindenképpen fizetni kell a tb-járulékot.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításainak többsége már a törvény kihirdetésekor – július 17-én – hatályba lépett. A törvénymódosítás kihirdetését követő 15. napon – augusztus 1-jén – lépett hatályba a helyesbített adóra vonatkozó részletfizetési kedvezmény. Az az adózó, aki ez év július 9-e előtt bevallott adóját az év utolsó napjáig helyesbíti, az a különbözet után nem fizet önellenőrzési pótlékot. Az adókülönbözetre pedig – annak összegétől függően – 12-60 havi részletfizetés jár.
(Híradó)
Európai Bizottság
Ursula von der Leyen az EU érdekeivel ellentétes vörös vonalakat húzogat + videó
