Az MSZP rázós úton jár + Képriport

Az MSZP meg akarja nyerni a választást – jelentette ki Hiller István pártelnök a szocialisták kampánynyitó rendezvényén. Gyurcsány Ferenc beszédének lényege: csak úgy szabad programot hirdetni, ha tudomásul vesszük a tényeket. Az MSZP büszke, modern Magyarországot épít, ellentétben az aláírásgyűjtésig jutó Fidesszel. Gyurcsány szerint semmi nem lett volna a magyarságból, ha például Szent István is aláírásgyűjtéssel kormányozza az országot.

Kampánynyitó rendezvényt tartott ma a Magyar Szocialista Párt. Az éppen tegnap átadott új SYMA csarnokban a mintegy ezer szocialista résztvevő biztonságban érezhette magát: a környéket ellepték az autós, motoros és gyalogos rendőrök, biztonsági őrök, kormányőrök. A kampánynyitón elmaradtak a tavaszi választások előtt megszokott közös éneklések: a Magyarország, Magyarország is elmaradt, bár a magyarságot és az ország nevét a szokottnál sűrűbben emlegették a felszólaló politikusok, akik közül elsőként Hiller István pártelnök szólt a közönséghez.

Hiller: Rázós úton járunk

Meg akarjuk nyerni az önkormányzati választást – mondta mindenekelőtt a pártelnök. A politikus a közvélemény-kutatásoknak némileg ellentmondó optimizmusát arra alapozta, hogy ők éppen az önkormányzatokban nagyon erősek – jelentette ki. Úgy vélte, polgármestereik, önkormányzati politikusaik nem csupán saját városuk, megyéjükben elismert politikusok, hanem országszerte, sőt, már nemzetközileg is elismerik tehetségüket, munkájukat, hozzáértésüket.

Hiller kifejtette: kétféle szemlélet van ma az országban. Az egyik modern, gyarapodó, büszke országot akar (ezek természetesen ők, az MSZP), a másik viszont azt mondja: legyen több, legyen jobb minden, de ne csinálj semmit érte! A másik oldal (nyilván a Fidesz) semmit nem szavaz meg, semmiben nem működik együtt – mondta Hiller –, így viszont sehol nem lehet sikeresen politizálni szerinte.

Hiller bevallotta: az út, amelyiken járnak, tele van bukkanókkal, nagyon rázós út ez, gyakran érkeznek útkereszteződéshez, ám ők sokat tanultak Horn Gyula kormányától – akinek kormányzása, sajnos, akkor nem folytatódhatott. Megtanulták, hogy a modern Magyarország megteremtése nem egy emberen, nem a Gyurcsány-csapaton múlik, hanem „rajtatok, mert ti vagytok a hátország” – fordult a szocialista jelenlevőkhöz a pártelnök.

A másik fajta gondolkodás közlekedési táblákat tűzött ki mindenfelé Hiller szerint. A táblákon az áll: behajtani tilos. Ezekkel vette magát körbe az a másik erő (a Fidesz nevét következetesen nem ejtette ki a politikus). Ám ez – így Hiller –, nem vezet sehova, ez csupán helybenjárás, ezzel nem lehet megteremteni egy új Magyarországot. Nem úgy az MSZP programjával, amelyik nehéz, de reális program: az egyensúlyteremtés, a fejlesztés programja – mondta a pártelnök, aki beszéde végén az álmodozóknak jó reggelt kívánt, utalva a Fidesz Jó reggelt, Magyarország kiáltványára.

Kormány-sújtotta kampány

A pártelnök után az MSZP helyi erőit, polgármestereket szólítottak a színpadra. Rövid beszédet mondott Miskolc, Jászberény, a XI. kerület, Pécs és Nyíregyháza polgármester-jelöltje is. (Az MSZP kampányában is az ismertebb polgármesterekre épít, sem a pártelnök, sem a miniszterelnök nem jelent meg eddig az óriásplakátokon.) Egyikük ki is fejtette: nincs könnyű dolguk a természeti csapások és kormány-sújtotta kampányban.

A kampánynyitó végén Gyurcsány Ferenc mondott – a délutáni félmaratoni futása előtt bemelegítésként – hosszabb beszédet.

Ha Szent István aláírást gyűtött volna...

Gyurcsány beszéde elején a családi életből vett példával igazolta: néha nemet kell mondani, mert egy szülőnek is és egy politikusnak is gondolni kell a jövőre, ezért felelősséggel kell dönteni: nem csak ma meg holnap kell például nyugdíjat fizetni, hanem tíz év múlva is. Gyurcsány szerint ma progresszív baloldalinak lenni annyit tesz, hogy naggyá és erőssé kell tenni az országot. A miniszterelnök feltette a kérdést: vajon mi lett volna, ha Szent István is aláírásgyűjtésbe kezd? Szerinte akkor a magyarság is arra a sorsra jutott volna, mint sok más, velünk együtt ideérkező vagy itt levő nép, eltűnt volna a történelem süllyesztőjében. Gyurcsány más történelmi példát is felhozott, akik szintén nem aláírásgyűjtéssel vezették az országot: Károly Róbertet, Mátyás királyt, Wekerle Sándort, majd később Nagy Imrét is említette ezek között, hozzátéve, nem akarja önmagát a felsoroltakhoz hasonlítani érdemekben, ám ő legalább megértette ezek üzenetét. Kifejtette: azért érdemes országot vezetni, mert az ember nem bújik el az aláírásgyűjtés mögé. Az MSZP nem akar elbújni e mögé – mondta –, hanem az MSZP polgári Magyarországot akar.

Gyurcsány elismerte: az elmúlt 6 (!) évben olyan politikát folytattak, amely némi nyugalmat biztosított az embereknek. De ez szükséges is volt szerinte, hiszen az azt megelőző húsz évben egyebet sem hallottak az emberek, csak azt, miért olyan nehéz, miért kellenek a megszorítások. Az emberek viszont belefáradtak ebbe, nyugalmat és egy kis gyarapodást akartak. Az ország vezetői pedig – ilyenek és olyanok – mondta Gyurcsány –ezt meghallották és megértették, mert „nem lehet erre nem felelni”.

Vége az állam szociális szerepvállalásának?

De ennek vége. A most következő négy év másról fog szólni, nem az állam szociális szerepvállalásáról fog szólni – jelentette ki a politikus, mert most új egyensúlyt kell teremteni a magán-boldogság és a közjó között. Gyurcsány szerint nem elég most beszélni, mert belőlünk áll ez a köztársaság, meg kell tennünk, ami ránk hárul. Gyurcsány elmondta: „erős, bátor, sikeres országot akarok csinálni!”

Gyurcsány elmondta még: a nyugati országokban élő emberek hozzászoktak ahhoz, hogy ahány év, annyi reform, de a magyarok meg hozzászoktak, hogy 1990 óta itt csak egyszer volt nagyobb változás, a Bokros-csomag idején. Gyurcsány szerint azt sem érti az ország, hogy bizony viták vannak a politikusok meg az elemzők között. A viták pedig arról szólnak, hogy nem akarunk Európa beteg gyereke lenni. De akkor ki változzon? – tette fel a kérdést. Elismerte, sokan vannak, akik szerint a kormánynak kellene változni, ám szerinte ez nem jó megoldás, mert láthatjuk, hogy a környező országokban mi lett a kormányváltás eredménye: a szociális populizmus és a nemzeti radikalizmus kéz a kézben jár ott, s persze ez egyes itthoni politikai erőktől sem áll távol szerinte.

Nincs más út

Gyurcsány szerint nincs könnyebb út, Magyarországnak, ha meg akar küzdeni, és élre akar kerülni, nincs más útja, csak amit ők kínálnak. Itt három kivetített ábrával próbálta bizonyítani: az, amit a Fidesz ajánl – adó- és járulékcsökkentéssel dinamizálni a gazdaságot –, járhatatlan út, hiszen amikor a Fidesz kormányon volt, s csökkentette a járulékokat és emelte a minimálbért, nem nőtt a gazdaság teljesítménye, nem csökkent a munkanélküliség.

„Úgy én is tudok programot hirdetni, hogy nem veszek tudomást a tényekről…” – jelentette ki, hozzátéve: nem az a dolgunk, hogy elhitessük a néppel, hogy nem kell más, csak egy király, aki tudja a receptet. Ettől még nem lesz jobb Magyarország – mondta.

A kormányfő bírálta mindazokat, akik a tandíj ellen szólaltak fel, mondván, persze: senki nem akar tandíjat, adót, lakbért fizetni, sőt, a kenyérért meg a tejért sem akarunk fizetni. De világosan ki kell mondani Gyurcsány szerint: a mostani felsőoktatást nem tudja a kormány finanszírozni a hallgatók hozzájárulása nélkül. Az egészségügyről szólva elmondta: többen megkeresik, és mondják nerki: „te, Feri, nem lehetne legalább az egészségügyben elhalasztani ezt a dolgot egy kicsit?” Aztán kacsintanak hozzá – tette hozzá, majd kacsintott ő is. „Gyerekek, tizenhat éve csak kacsintgatunk!” – háborodott fel.

Reform vagy bukás – erről szól az önkormányzati választás szerinte. Szabó Istvánt idézve megjegyezte: Magyarországon mindenkinek génjeibe íródott az üzenet: csak a mai napot túlélni, mert ötszáz évig itt voltak a törökök, a németek és persze az oroszok…
Gyurcsány végül kijelentette: neki is vannak gyötrő dilemmái, de nincs mese, ki kell mondani, merre nincs út. Szerinte egyetlen úton lehet felemelkedni, ha az ember maga is fel akar emelkedni.