Faludy nevéhez olyan művek kötődnek, mint a Pokolbéli víg napjaim, Az őszi harmat után című verseskötet, a Börtönversek, a 200 szonett, vagy a Jegyzetek a kor margójára. Legújabb kötete, A Pokol tornácán hétfői bemutatóját már nem érhette meg. Szombat este műsorváltozás lesz az m1 műsorán, a csatorna 22.35 perctől emlékműsorral tiszteleg Faludy nagysága előtt.
A költő, aki átélte a huszadik század legjavát, fővárosi polgári családban született 1910. szeptember 22-én. Középiskolai tanulmányait a fasori evangélikus gimnáziumban végezte, majd a bécsi, a berlini és a grazi egyetemen tanult.
1934-től jelentek meg Villon átköltései a budapesti liberális napilap, a Magyar Hírlap hasábjain. A Villon-versek kiváló lehetőséget biztosítottak számára olyan gondolatok közlésére, melyeket akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni.
Kezdeti sikerei meg is határozták pályáját, olyannyira, hogy az egy évvel később megjelent kötete, a Pompeji strázsán a Villon-átköltések árnyékában maradt.
Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot. Először Párizsban élt, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Marokkón keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett.
A költő a háború után, 1946-ban tért haza, és a Népszava szerkesztőségében helyezkedett el. Ám mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntetőtáborba zárták.
1956-ban Nyugatra menekült, és Londonban telepedett le, ahol 1957-től az Irodalmi Újságot szerkesztette. Londoni tartózkodása alatt angolul írta a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi visszaemlékezéseit.
1963-1967 között Firenzében, majd Máltán élt, 1967-ben pedig Torontóba költözött. 1980-ban New York-ban jelentek meg összegyűjtött versei, miközben Magyarországon, a Kádár-korszak idején még a nevét sem volt szabad leírni.
1988 novemberében másodszor is hazatelepült, és a korábban csak szamizdatként megjelent művei a rendszerváltás után végre legálisan is napvilágot láthattak. Az irodalmárt 1994-ben a Kossuth Díjjal tüntették ki.
1998-ban megjelent Vitorlán Kekovába című verseskötetében úgy látta, hogy az emberiség elpusztítja önmagát, és fanyar humorral azt írta: „a jövő század lesz a végső”.
Ebben a „végső században”, életének 96. évében hunyt el Faludy György költő, műfordító, a magyar irodalom doyenje.
A pályatársak, barátok emlékeznek
Az életének 96. évében elhunyt Faludy György szellemisége, szókimondó nyíltsága mély nyomokat hagyott kortársaiban, az MTI-nek nyilatkozó pályatársak a saját életútjukra gyakorolt hatásáról is vallottak szombaton az MTI-nek.
Nagyon megdöbbentett Faludy halála, hiszen talán ő volt az utolsó a magyar irodalomban, akit ifjúkorunk óta személyesen ismertem – mondta Fejtő Ferenc Párizsban élő történész, kritikus, esszéista, akit budapesti tartózkodása során ért Faludy György halálhíre.
A 97 éves Fejtő Ferenc arra emlékezett, hogy ő maga annak idején az elsők között gratulálhatott Faludynak a Villon-fordításokért, s fiatal kritikusként módjában állt költői kvalitásait elismerni egy 1937-ben kiadott antológia előszavában, amelyben a magyar költészet akkori ifjú titánjai mutatkoztak be.
Sokszor találkoztunk és vitatkoztunk, s annak idején igyekeztem őt akkori legjobb barátommal, József Attilával összebékíteni, más felfogásuk volt ugyanis a fordításról – mondta.
„József Attila jónak találta Faludy verseit, de ezek közé sorolta a Villon-fordításokat is, nem pedig a Villon-költemények visszaadásának. Faludy azzal védekezett, hogy ő elsősorban Villon szelleméhez akar hű maradni. Hogy ebben az igyekezetben saját személyiségéből többet adott bele, az más kérdés. Faludy szerint Villon nem utasította volna el az ő fordításait” – emlékezett Fejtő. Az emigrációban, mint mondta, időnként találkoztak, hol Párizsban, hol Londonban, de végül útjaik elváltak, majd Magyarországra való visszatérésük – a rendszerváltozás – után „többször volt nagyon élvezetes találkozásuk”.
„Faludy különleges jelenség volt a magyar irodalomban, leginkább Szomory Dezsőhöz hasonlíthatnám a régiek közül, akinek ugyancsak különösen nagy sikere volt a női olvasók körében” – helyezte el Fejtő Faludyt a magyar költők sorában.
Amit legjobban becsültem benne a képzelőtehetségén kívül, az az élete végéig egészségesen maradt humora volt. Szórakoztatni akart, ugyanakkor tehetsége volt a szórakozás művészetéhez – idézte fel a költő alakját Fejtő Ferenc.
„Fáj a halála, habár nagyon sokat élt a szó minden értelmében” – mondta Nádas Péter író az MTI-nek. Mint fogalmazott, Faludy Györgynek gazdag, fájdalmakkal és küzdelmekkel teli élete volt; „a XX. század egyik nagy mesélője” egy terjedelmes, forrásértékű életművet hagyott hátra.
„A magyar nyelven írt költemények között mindig lesznek Faludy György-sorok, versek, és ezt úgy hívják: halhatatlanság” – mondta Gyurkovics Tibor író, a Magyar Írók Egyesületének elnöke.
Kamaszkorom kedvence volt – hangsúlyozta Gyurkovics Tibor. Villon balladái Faludy György fordításában, „átköltésében” nagyobb hatást tettek rám, mint az összes többi magyar Villon-fordítás – mondta, felidézve, hogy fiatalkorában borosasztalokon állva szavalta a Haláltánc című balladát.
„Hogy ez a csúf rendszerváltás hogyan szabdalta fel az irodalmi frontokat, az ma már engem nem érdekel” – szögezte le. Gyurkovics Tibor irodalmilag, költőileg a legkedvesebb embernek nevezte Faludyt. Költői nyelvhasználata „fanyar, pikáns, szeszes, erős” volt.
„Azon ritka magyar poéták közé tartozott, aki bátor volt, ha kellett, az igazságtalanságig bátor” – hangsúlyozta Gyurkovics Tibor.
Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnökének szavai szerint nagyon nagy személyiség és nagyon nagy költő ment el, akit sokáig fogunk gyászolni és hiányolni.
„Életműve megmarad nekünk, de helyettesíteni nem tudja” – fűzte hozzá. Az elnök felidézte, hogy az idei erdélyi írótáborban 1956-tal kapcsolatban is emlegették Faludy Györgyöt, akiről mindig azt hitték, hogy örök életű.
A költő verseit csaknem négy évtizede előadó Hobó elhunyt barátjára emlékezve elmondta, Faludy György volt az, aki miatt 12 évesen a költészet felé fordult. Igaz, hogy csak 1988 óta ismerhette őt személyesen, de Haláltánc című versének élménye végigkísérte egész eddigi életét – mondta.
Utalt arra, hogy az Új Színházban évek óta műsoron van a Faludy-est. A költő fiatalabb korosztályokhoz való viszonyáról szólva azt mondta: „Gyurka bácsi” ugyan már benne volt a korban, ám ez az ő esetében nem számított semmit. A barátságot igazán komolyan gondolta, érdeklődésével, tiszteletével pedig lefegyverezte az embert – tette hozzá.
Földes (Hobó) László elmondta, hogy vasárnap este a Hobo Blues Band Faludy-esten emlékezik a költőre Budapesten, a Gödör Klubban.
Fidesz: Faludy a magyar líra egyik legnagyobb alakja volt
Fájdalommal értesültünk arról, hogy életének 96. évében elhunyt a magyar irodalom doyenje, Faludy György. A művész, aki évtizedeken át hazájától távol kényszerült élni, a magyar líra egyik legnagyobb alakja volt. Osztozunk a hozzátartozók, a gyászolók fájdalmában. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja nevében: Navracsics Tibor frakcióvezető
A miniszterelnök fejet hajt Faludy György emléke előtt
Faludy György halálával nemcsak a magyar irodalom, hanem a magyar közélet is szegényebb lett. Személyében egy agg korában is fiatalos gondolkodású, sokat tapasztalt, bölcs közszereplő távozik most a magyar közéletből.
Faludy György annak a XX. századi magyar költőnemzedéknek volt az utolsó, mesterként tisztelt tagja, amelyhez minden későbbi alkotónemzedék viszonyította és viszonyítja magát.
Személye és személyisége nem pótolható, de régóta teljes életművén keresztül a tehetsége itt marad és hatni fog mindig, amíg lesz ember, aki magyarul ír és olvas.
Őszinte nagyrabecsüléssel hajtok fejet Faludy György emléke előtt – írta Gyurcsány Ferenc közleményében.
MDF: Faludy élete és munkássága a közösen átélt emberi értékekről tett tanúbizonyság
A Magyar Demokrata Fórum mély fájdalommal értesült Faludy György költő haláláról. Szerb Antal szerint a közös kultúra, a közösen átélt emberi értékek tarthatják csak össze a sokfelé szétszórt magyart. Amint írja: magyarnak lenni nem állami hovatartozást jelent, hanem az érzések, a gondolatok egy specifikus módját, ami több száz év értékeiből szűrődött le, a kultúrát. Faludy György élete és kiemelkedő munkássága erről a közös kultúráról, a közösen átélt emberi értékekről tett tanúbizonyság. A Magyar Demokrata Fórum osztozik családja és barátai gyászában – olvasható az MDF közleményében.
SZDSZ:A magyar liberálisok most egy emberként gyászolják a költőt
A szabad demokraták Faludy életműve és személyes példamutatása miatt is úgy gondolják: a nemzet halottjának kell őt tekinteni. „Faludy György számunkra különösen fontos. Élete a szabadság szeretetéről, a diktatúrák és az elnyomás elleni harcról is szólt. Sokat tanultunk helytállásából, életszemléletéből, és most szomorú veszteségként éljük meg a nagy humanista halálát” – olvasható a közleményben.
(mti/inforadio.hu/mti/mno)
magyar péter
Besült Magyar Péter terve, Varga Judit mindent megváltoztatott
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!