Erdő Péter: Először a lelkeknek kell megújulniuk + Képriport

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulójára emlékező szombati szentmiséjén az isteni gondviselés jelképének nevezte Magyarország főtemplomát, amely a történelem viszontagságai után lehetővé tette az élet, a kereszténység és a magyarság megújulását.

Az esztergom-budapesti érsek abban a miseruhában köszöntötte a résztvevőket, köztük Sólyom László köztársasági elnököt, amelyben 1856. augusztus 31-én Scitovszky János prímás felszentelte a már majdnem elkészült bazilikát, reményt adva az 1848-49-es szabadságharc bukása után elcsüggedt magyarságnak.

Erdő Péter a kezében a főszékesegyház kincstárának legértékesebb darabját, Oláh Miklós pásztorbotját tartotta.
„Reménykedve folytatjuk imánkat az idei esztendőben nemzetünk lelki megújulásáért, mert először a lelkeknek kell megújulniuk, hogy a környezet igazi értékei is újjászülessenek” – fogalmazott a bíboros, miután köszönetet mondott az ünneplőknek, „akiknek szemében drágák múltunk értékei és bizalommal tekintenek a jövőbe.”

Szent István királyunk maga építtette itt az első székesegyházat, amely kifejezte elkötelezettségét a keresztény hit és egyben hazánk függetlensége mellett – emlékeztetett Erdő Péter.
A bíboros felidézte a hajdani prágai püspök, Szent Adalbert alakját, aki hosszabb időt töltött Esztergomban és személyes kapcsolatba került Szent Istvánnal, még királlyá koronázása előtt. A Szent Adalbert nevét is viselő esztergomi székesegyház „mindig is a keresztény küldetés erejét, népeket szeretetben egyesítő képességét hirdette” – tette hozzá Erdő Péter.

A szentmise után a bíboros megáldotta az esztergomi várhegy oldalában, a Bazilika lábánál fekvő egykori Nagyszeminárium felújított épületét, amelyben 755 millió forint ráfordítással alakították ki a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központot.
A Nagyszeminárium épületét egy évszázadnyi működés után 1955-ben a szovjet hadsereg vette birtokba, és katonai kórházat rendezett be az épületben. A főegyházmegye 1993-ban kapta vissza a lepusztult, felbecsülhetetlen értékektől megfosztott épületet.

A felújított épületében kezdi meg munkáját a most alapított lelkiségi és konferencia központ. Az épület ad helyet az Esztergomi Hittudományi Főiskolának és könyvtárának. Oda költözött a Káptalani Levéltár, a Keresztény Múzeum új részlege, és ott vehet birtokba nyolc újabb tantermet a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola.
A több mint 12.000 négyzetméteres hasznos alapterületű épületegyüttest két év munkájával állította helyre több száz
szakember.

(mti)