Katasztrófa fenyeget Afganisztánban

A Der Spiegel idézi a kabuli német nagykövetet, aki szerint a következő évben összeomolhat a kabuli kormány. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy értesült, a FIFA elnöke szeretné módosítani a szabályokat még a 2010-es foci vb előtt. A Die Pressében egy interjúalany az iszlám kihívás elől megfutamodó Európáról értekezik. A Süddeutsche Zeitung a görög parti őrséget meggyanúsító afrikai menekültek történetét ismerteti.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap internetes kiadása Blatter szeretné megszüntetni a tizenegyes rúgásokat címmel tudósít a svájci FIFA elnöknek a 2010-es vb-döntőjével kapcsolatos terveiről.

„A vb-döntő maga szenvedély, a hosszabbítás igazi dráma, de a tizenegyesrúgás egy tragédia” – fogalmazott a FIFA elnöke. „A foci csapatjáték, de a tizenegyesrúgások alkalmával nem a csapat dönt, hanem az egyes játékos.“

Blatter elképzelése szerint már a 2010-es dél-afrikai vb-döntőn megszüntetnék a tizenegyes rúgásokat, s más döntési formával váltaná fel. „Négy évünk van“ – nyilatkozta Blatter és azt javasolta, hogy döntetlen esetén megismétlik a döntő mérkőzést. Esetleg a hosszabbításban addig lehetne csökkenteni a játékosok számát, amíg a döntő gólt belövi az egyik csapat. Blatter már a közeljövőben meg kívánja kezdeni ez ügyben a tárgyalásokat.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Anne-Catherine Simon „Idomulva a fenyegető iszlám stratégiához” címmel készített interjút az iszlámot bíráló Hans-Peter Raddatz-cal.

Az úgynevezett „párbeszéd az iszlámmal” egyfajta bársonyos diktatúrává vált, mely arra kényszeríti a német lakosságot, hogy saját jogi helyzetét az iszlamista követelések szemüvegén keresztül szemléljék. Az erős nyugati kompromisszumkészség találkozik egy éppen ilyen erős kompromisszumképtelenséggel: a muzulmánok mellett az iszlám csúcstalálkozón egyes kiválasztott intézmények referensei vettek részt. Raddatz őket „kvázi misszionáriusoknak” nevezi, mert lojalitásukat alárendelik az iszlám érdekeknek.

Évek óta azt prédikálják, hogy az iszlám a „béke”, melynek erőszakos formáit sem szabad általánosságban meggyanúsítani, azaz nem szabad kritikus vizsgálat alá vetni. Ez a jogállam kiüresedéséhez vezetett a nagyvárosokban, ahol a gyakorlatban már jogmentes övezetekkel rendelkezünk – ami természetes a német és nem az iszlám jog érvénytelenségét jelenti. A karikatúra-ügy, vagy éppen a pápa nyilatkozatának visszhangja – az európai kormányok visszavonulnak a radikális reakciók elől. A német politikusok pontosan tudják, hogy bizonyos szervezetek minden további nélkül több tízezer randalírozót képesek az utcára küldeni.

Elhallgatjuk, folytatja Raddatz, hogy a leendő iszlamista harcosok nemcsak a bevándorlók közül kerülnek ki, hanem gyermekkoruktól fogva a mecsetek úgynevezett „kulturális központjaiban” a német jogállam ellen nevelték őket.

Ugyanakkor Európában nő a realista szemlélet. A britek például megőrizték annak képességét, hogy tudják, hol húzódnak a liberalizmus határai. A bankok és nagyvállalatok vezető szintjein lassan derengeni kezd, hogy a korlátlan profitelvűség megkérdőjelezi a saját társadalmuk alapjait. A legfontosabb olyan stratégiák kidolgozása, mellyel megállítható az iszlám radikalizmus maffiaszerű struktúráinak terjedése. Meg kell várni, hogy az Öböl-menti államokban miként fejlődnek tovább a civil társadalom csírái, s hogyan változik az unióban meglévő, bár lassan csendesedő iszlám eufória. Annyi azonban biztosnak tűnik: Európa sokáig már nem kerülheti meg az alapokig hatoló leltárt: gazdasági, szociális és kulturális létfeltételeinek régóta esedékes felülvizsgálatát.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin internetes kiadása A német nagykövet óv a fenyegető katasztrófától címmel foglalkozik a mind reménytelenebbnek tűnő afganisztáni helyzettel.

Hans-Ulrich Seidt kabuli német követ igen pesszimistán ítéli az afganisztáni biztonsági helyzetet. Könnyen lehet, fogalmazott a diplomata a Bundestag külügyi bizottsága előtt, hogy a következő egy-másfél évben a kabuli kormány elveszíti az ellenőrzést. A következmények katasztrofálisak lehetnek, amennyiben e tényhez nem igazítják hozzá az ország biztonsági koncepcióját. Különösen pesszimista volt Seidt, amikor úgy fogalmazott, Afganisztán déli tartományait nem lehet a NATO katonákkal elfoglalni.

A Bundestag ma dönt a Bundeswehr afganisztáni bevetésének egy esztendővel, 2007. októberéig történő meghosszabbításáról. Jelenleg 2884 német katona vesz részt az afganisztáni Isaf küldetésben. A Baloldali Párt-PDS frakciót leszámítva minden képviselőcsoport vezetése jelezte, támogatja a kormány előterjesztését. Ugyanakkor a zöldek és az FDP-frakció egy kritikus leltár elkészítését követeli. S a rossz biztonsági helyzet miatt a CDU/CSU frakcióban és a szociáldemokraták soraiban is többen megkérdőjelezik a küldetést.

Két CDU/CSU képviselő a német katonák kivonását követelte. „Új koncepcióra van szükségünk, hogy a dolgok ne váljanak parttalanná” – nyilatkozta Willy Wimmer a korábbi honvédelmi államtitkár a Münchner Merkur című lapnak. Szintén a mandátum meghosszabbítása ellen fog szavazni Peter Gauweiler, a CSU képviselője is, mert túl kockázatosnak tartja a lényegében már kudarcot vallott akciót. „Az afganisztáni konfliktust többé nem lehet megnyerni” – fogalmazott a Süddeutsche Zeitungban.

Walter Kolbow, az SPD frakcióvezető-helyettese (1998-2005 között honvédelmi államtitkárként a Bundeswehr afganisztáni bevetésének egyik fő támogatója, a szerk.) szintén nem zárta ki a küldetés kudarcát. „Borulhat az afganisztáni küldetés, ha annak elfogadottsága magában az országban, de itthon is tovább csökken” – vélekedett a Saarbrücker Zeitungnak adott interjújában. Kolbow 2007-et „kulcsévnek” nevezte.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali napilapban Kai Strittmatter A görögök állítólag a vízbe dobálták a menekülteket címmel ismerteti Athén bevándorlási politikájának gyakorlatát.

Illegális bevándorlók komoly vádakkal illették a görög parti őrséget: a túlélők beszámolói szerint a görög biztonsági erők hétfőről keddre virradó éjszaka egy 40 fős csoportot a török partok előtt a tengerbe hajítottak. Hatan megfulladtak, három személyt továbbra is eltűntként keresnek, 31 személynek sikerült Karaburunnál, Izmir közelében partra úsznia. A görög kormány szerdán nem volt hajlandó a vádakat kommentálni. A külügyminisztérium pusztán egy általános nyilatkozatban válaszolt, eszerint Athén „az európai normáknak, szerződéseknek és törvényeknek megfelelően” cselekszik.

„Általánosságban a politikánk lényege, hogy távol tartsuk a menekülőket Görögországtól” – nyilatkozta az athéni külügyminisztérium szóvivője a Süddeutsche Zeitungnak. Kedden a parti őrség helyi, Chiosz-szigeti parancsnoka, Haris Bourniaszder úgy nyilatkozott a dpa hírügynökségnek, hogy: „Nem dobálunk menekülteket a tengerbe.”