Konvergenciaprogram: Brüsszel többszöri nekifutásra tudomásul vette

Tudomásul vette az Európai Bizottság a magyar konvergenciaprogramot keddi strasbourgi ülésén, de leszögezte, hogy annak szigorú végrehajtása kulcsfontosságú a célok teljesítéséhez. • 2007 január elsejétől Románia és Bulgária is az EU tagja• Beavatkozott a választásokba az EU?

Joaqín Almunia pénzügyi biztos a döntést kommentálva üdvözölte, hogy többszöri célmulasztás után a programban most reális, konkrét intézkedések szerepelnek, de jelezte, hogy még komoly kockázatok és kihívások állnak az ország előtt a program megvalósításához.

„A nagymértékű költségvetési túlköltekezésekre vonatkozó ismételt figyelmeztetést követően a Bizottság tudomásul veszi a magyar kormány abbéli elköteleződését, hogy szilárd alapokra helyezze vissza az államháztartást. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a magyar gazdaság a fenntartható gazdasági és jóléti növekedés útjára lépjen. Üdvözöljük a tényt, hogy konkrét intézkedéseket és lépéseket fogadtak el, noha továbbra is jelentős kockázatok és kihívások állnak fenn. Ezentúl is gondosan nyomon követjük a helyzetet és ellenőrizzük a bejelentett intézkedések teljes mértékben történő végrehajtását. Azt is figyelni fogjuk, hogy a kormány határozottan véghezviszi-e a strukturális reformokra és a kiadások ellenőrzését elősegítő intézkedésekre vonatkozó menetrendjét” – mondta Joaquín Almunia, a gazdasági és monetáris ügyekért felelő biztos.

A konvergenciaprogram kiigazítása

Szeptember 1-jén a magyar kormány új konvergenciaprogramot nyújtott be, miután a Bizottság megállapította, hogy a januárban áttekintett előző változatban megadott adatok a konkrét és szerkezeti konszolidációs intézkedések hiányában nem tűntek reálisnak.

A kiigazított program – amely egy „nagyjából elfogadható” makrogazdasági forgatókönyvre épül –, a 2006-os, a GDP 10,1 százalékát kitevő hiányt a GDP 3,2 százalékára kívánja csökkenteni 2009-re (mindkét adat magában foglalja a nyugdíjreform költségvetési kiadásait). Az előző 2006-os célkitűzés túllépésének okai a növekvő kiadások, beleértve az egészségügyi ellátás, a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek területét, az autópálya-beruházások költségvetési elszámolásának kijavítása (a GDP 1,1 százaléka), a katonai légijármű-beszerzések, a bevételkiesések, és természetesen a nyugdíjreform költségei.
A kiigazítások jelentős részét,  több mint hat százalékpontot  2007-ben és 2008-ban kell elérni. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya 2008-ban várhatóan még jóval a 60 százalékos referenciaérték fölé, 72,3 százalékra emelkedik, és majd csak 2009-ben indul csökkenésnek.

A magyar államháztartás helyzete komoly aggodalmakra adott okot Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta, és az idei év során még rosszabb helyzet alakult ki. Néhány fontos intézkedést már meghoztak a kiegészítő bevételek biztosítására és a kiadások csökkentésére annak érdekében, hogy 2007-re elérjék a 6,8 százalékos tervezett hiányt. Ugyanakkor mind rövid távon mind a program későbbi éveire vonatkozóan továbbra is fennállnak kockázatok, ezért alapvető fontosságú, hogy Magyarország részletesen kidolgozza és szilárdan végrehajtsa a kilátásba helyezett strukturális reformokat, valamint hogy további késlekedés nélkül megszilárdítsa és véghezvigye a kiadások ellenőrzését és az arra vonatkozó szabályokat.

A magyarországi államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát nagy kockázat övezi mind az igen magas hiány- és adósságszint, mind a nyugdíjak várható emelkedése és egyéb, életkorral összefüggő költségek alapján. Ez még fontosabbá teszi, hogy a hiány gyors csökkenésnek induljon, és hogy az adósság növekedésében fordulat következzék be.
(cec.eu.int)