A végítélet órája négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, a globális katasztrófához

Az Atomtudósok Közlönye szerint az emberiség képletesen mindössze 85 másodpercre került a globális katasztrófától. A végítélet órája egy esetleges globális kataklizma bekövetkezésének esélyét jelzi, vagyis azt, hogy az emberiség mennyire közel áll a teljes pusztuláshoz. A szimbolikus óra becsült állását 1947 óta teszi közzé egy nemzetközi hírű atomtudósokból álló szervezet, az Atomtudósok Tudományos és Biztonsági Tanácsa egy másik szervezet, a 18 Nobel-díjas tudóst is magába foglaló Igazgató és Szponzori Tanács ajánlása alapján. A világ állapotát minden évben újraértékelő végítélet órája jelenleg éjfél előtt 85 másodpercre van beállítva – mindeddig ez a legközelebbi érték, ami azt jelzi, hogy még sohasem voltunk ennyire közel egy ember okozta globális katasztrófa bekövetkezéséhez.

A végítélet órája 2026-ban alig 85 másodpercre került az éjféltől Fotó: Doomsday Clock Wallpaper

A végítélet órája e riasztóan közeli mutatóállását az Atomtudósok Tudományos és Biztonsági Tanácsa által közzétett nyilatkozat szerint az indokolja, hogy az emberiség továbbra is a civilizációt és a földi fajokat fenyegető katasztrófákkal néz szembe, kiemelten a nukleáris vészhelyzetek, a klímaváltozás következményeinek nem megfelelő kezelése és az elhamarkodottan, meggondolatlanul bevezetett mesterséges intelligencia miatt.

A végítélet órája még sohasem állt ennyire közel az éjfélhez. Fotó: ABC7

A végítélet órája nyolc évtizede figyelmeztet a globális katasztrófa veszélyére

A végítélet órájának prognózisait elkészítő nonprofit szervezetet, az Atomtudósok Tudományos és Biztonsági Tanácsát az amerikai atomprogramban, a Manhattan-projektben részt vett tudósok hívták életre 1945-ben, akik kezdeményezésükkel a nukleáris háború veszélyére akarták felhívni a világközvélemény figyelmét, azt is nyomatékosan hangsúlyozva, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az emberiséget fenyegető nukleáris katasztrófa elkerülése érdekében. 

A program a nukleáris fegyverkezés és háború veszélyeire akarta felhívni a világközvélemény figyelmét. Forrás: YouTube

„A jelenlegi pályánk fenntarthatatlan. A nemzeti vezetőknek – különösen az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezetőinek – meghatározó szerepet kell vállalniuk abban, hogy megtalálják a szakadék széléről elvezető utat” – írja a szervezet a legfrissebb közleményében, amit a Live Science tudományos hírportál idéz. A tanács szerint a sürgősség igénye akkor jelentkezik, amikor a nukleáris nagyhatalmak világszerte elkezdenek kacérkodni az eszkaláció gondolatával. „A nagyhatalmak közötti verseny teljes értékű fegyverkezési versennyé vált, amint azt a nukleáris robbanófejek és platformok számának növekedése Kínában, valamint a nukleáris hordozórendszerek modernizációja az Egyesült Államokban, Oroszországban és Kínában is bizonyítja” – írták a tudósok. A jelentés ezzel összefüggésben a katonai nagyhatalmak nemzetközi együttműködésének hiányát is elítéli a nukleáris leszerelés terén.

Tudósok csoportja a Chicagói Egyetem épülete előtt, a végítélet órájának 1947-ben történt első beállításakor. Az alsó sor bal szélén Enrico Fermi Nobel-díjas magfizikus látható, jobbról a második pedig Szilárd Leó. Forrás: UChicago News

 „Amikor ezt a nyilatkozatot közzétesszük, az Egyesült Államok és Oroszország által telepített stratégiai nukleáris fegyverek számát korlátozó legutóbbi  megállapodás, az Új START a lejáratához közeledik, ez pedig véget vet a világ két legnagyobb nukleáris hatalma közötti nukleáris verseny korlátozására irányuló közel hatvanéves erőfeszítéseknek” – hangsúlyozza a szervezet. „Ezenkívül az amerikai kormányzat fontolóra veheti a nukleáris robbanóanyagok tesztelésének újraindítását is, ami tovább gyorsítja a megújult nukleáris fegyverkezési versenyt”  – írják az atomtudósok. Mindez pedig a rohamosan eszkalálódó konfliktusok idején történik, ami szintén komoly aggodalomra adhat okot. 

A nukleáris fegyverkezés eszkalációja fokozott  veszélyt jelent. Fotó: Undark Magazine

A globális válság eszkalálódásában azonban nemcsak a nukleáris fenyegetés az egyetlen tényező, hanem ebben az éghajlatváltozás következményeinek rossz kezelése és egy merőben új kihívás, a mesterséges intelligencia rohamos elterjedése is aggasztó szerepet játszik – vélik a jelentést összeállító tudósok.

 

Még sohasem álltak ennyire közel a mutatók az éjfélhez

A tavalyi jelentésben már felvetett egyik témát folytatva a most kiadott friss bulletin újfent figyelmeztet a szabályozatlan technológiák jelentette veszélyre, különösen az úgynevezett „tükörélet”, vagyis a kémiailag szintetizált életformák laboratóriumi létrehozásának súlyos kockázatára, amelyek a Földön természetesen kifejlődött mikroorganizmusok mesterséges molekuláris tükörképei. Az ezzel kapcsolatos félelem oka az, hogy ezek a tükörorganizmusok kiszoríthatják a természetes mikrobákat vagy más organizmusokat, 

és hogy e mesterségesen kreált életformák megkerülhetik az immunrendszert, ami halálos világjárványokhoz vezethet. 

A  Covid megmutatta az új kórokozók okozta világjárványok globális veszélyét. Fotó: Umberto Pezzetta

A jelentés szerzői szerint a mesterséges intelligencia egy másik és új fenyegetést jelent mind a dezinformáció felerősítésére való képessége, mind pedig az országok védelmi ágazatába beépülése miatt. E problémák megoldása korántsem ígérkezik könnyűnek, mert a kiteljesedő világrendváltás miatt a nemzetközi válságok kezelésére hivatott szervezetek is fokozatosan elveszítik e problémák megoldására szolgáló képességeiket. Az Atomtudósok Tudományos és Biztonsági Tanácsa évente kétszer ülésezik, amikor megtárgyalják és elemzik a világban végbemenő aktuális történéseket. 2007-ig a testület elsősorban a globális nukleáris összecsapás veszélyeire koncentrált, de ettől kezdve már számításba veszik az éghajlatváltozást és azokat az újabb technológiákat is, amelyek visszafordíthatatlanul károsíthatják az emberi életet. 

Új veszélyforrást jelent a mesterséges intelligencia is. Fotó: Shutterstock

1947-ben, a hidegháború kiteljesedésének idején, amikor először állították be a mutatókat, a végítélet órája hét percre, azaz 420 másodpercre állt az éjféltől.

A végítélet órája az az eredetileg a Chicagói Egyetem falán lévő óra volt, amelyen 1947-ben a testület tagjai először állították be szimbolikusan a globális katasztrófa veszélyének közelségét jelentő percértéket. – Az óra nem a világpolitikai erőcsatározásokat hivatott regisztrálni, hanem azokat az állandó fenyegetettségben beálló alapvető változásokat kell mutassa, melyekkel az emberiségnek az atomkorszakban szembe kell néznie – nyilatkozta a vállalkozásukról Eugene Rabinowitch orosz–amerikai biofizikus, a testület egyik alapító tagja.

A végítélet órája a XX. században 1953-ban állt legközelebb az éjfélhez, ekkor pontosan 23:58-at mutatott, 

vagyis két percre, azaz 120 másodpercre állt a végzetes számtól. A mutatók 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása és a hidegháború befejeződése idején álltak legtávolabb az éjféltől, kereken 17 percre. 2021-ben a koronavírus-járvány, a nukleáris fegyverek felgyorsuló fejlesztése továbbá az éghajlatváltozás miatt száz másodpercre került a mutató az éjféltől.

Egyre közelebb áll a mutató az éjfélhez. Forrás: Doomsday Clock Wallpaper

 2023 januárjában az időközben kitört és eszkalálódó orosz–ukrán háború miatt ez kilencven másodpercre csökkent, ami idén januárban a 85 másodpercre történt átállításával az 1947 óta beállított legkisebb érték.