Nőtt az áfa, de a nagy áremelések csak ezután jönnek

Az érintett termékek esetében a középső áfakulcs eltűnése miatti 4,5 százalékos átlagos kiskereskedelmi áremelkedés összességében véve jóval nagyobb is lehet. A gyártók, beszállítók is emelnének és a jövedelemadó-változások is jelentősen növelik a kereskedelem kiadásait – írja a Napi Gazdaság.

Ősszel egyetlen kereskedő sem állt elő a „mi nem emeltünk áfát„ marketingszlogennel, és ez nem véletlen – mondta a lapnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki szerint a kereskedelmi cégek pénzügyi mérlegéből az olvasható ki, hogy nagyon alacsony a nyereségráta, egyes esetekben 0,5-1 százalék közötti. A hálózatok nem rendelkeznek tartalékkal, és a mostani áfaemelés miatt senki sem merte megkockáztatni az árréskiesést, ráadásul a cégek egy évre előre kalkulálják költségvetésüket, amibe aligha fér bele egy áfacsökkentés utáni áfaemelés.

Alaphelyzetben nagyjából 4,5 százalék körüli fogyasztói áremelkedést hozott az áfa változása, de Vámos szerint még korai feltérképezni, megtörténtek-e az áremelések. A termelők például most jelentették be szándékukat. Októberre az is kiderül, hogy az új adózási rendszerben mekkora többletköltséget jelent a kereskedelemben a munkavállalók után fizetett közteher növekedése. Egyáltalán nem kizárt, hogy az áfaemelkedés okozta fogyasztói árnövekedés jóval nagyobb lesz, de ez csak januárban derül ki. Vámos szerint decemberben még lesz pénzük az ünnepekre készülő vásárlóknak, a kereskedelmi szezonban növekedhet is a fogyasztás. Nem tartja szerencsésnek, de megérti, hogy a beszállítók éppen most állnak elő kétszámjegyű emelési tervekkel, hiszen az adó és az energiaár emelése és az áfa növekedése mindenkit egyaránt érint. Ugyanakkor az emelések hatására még inkább csökkenhet egyes termékek forgalma, ellehetetlenítve egy-egy termékkategóriát vagy magát a gyártót. Ez az olcsó importnak és nagy alapterületű, illetve diszkontüzleteknek kedvez.

Az állam nyer?

Nagy kérdés, hogy az állam nyer-e az áfanövelésen. Az élelmiszer-ágazatban listaáron számolva aligha, legfeljebb azt a pénzt hozhatja vissza (nagyjából 150 milliárd forintot), amit év elején odaadott a vásárlóknak azzal a szándékkal, hogy ezzel is erősítse a fogyasztást. A fogyasztótól, az élelmiszer-kiskereskedelemből most majdnem forintra pontosan ennyit vesz vissza. A teljes szaldó összességében 80 milliárd forint lesz 15 hónap alatt, ugyanis ebben az évben 60, jövőre pedig 170 milliárdos többletbevételt remél (nem csak a kiskereskedelemtől). Még számolják, hogy mekkora többletkiadást jelent a kereskedelemben a bérteher változása. Arról még nincs adat, hogy a cégek szándéka mi lesz, hozzáigazítják-e a béreket a 125 ezer forintos minimális adóalaphoz vagy szimplán kifizetik az ez után járó járulékot, de a bértömeget a jelenlegi szinten hagyják. Vámos szerint ez leginkább a kicsiket érinti, itt jellemző a minimálbér, a nagy többség esetében általában rendezettek a humánerőforrás-kérdések. A kereskedelemben a fizetések általában néhány ezer forinttal maradnak el a nemzetgazdasági átlagtól, ami valamivel meghaladja a 125 ezer forintot.

(napi.hu)