Prostitúció és drog a GDP-ben

Az illegális tevékenységek – drogkereskedelem, prostitúció – is helyet kapnak hétfőtől a GDP számítási módszerében. Az, hogy a gazdaságnak tényleg minden része, így az illegális tevékenységek eredménye is szerepeljen a GDP-statisztikában, az unió elvárása.

MNO
2006. 09. 29. 8:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A GDP-statisztikák általában mindenütt – így Magyarországon is – tartalmazzák a szürke- vagy feketegazdaság hozzájárulását a nemzeti össztermékhez, ám azt pontosan megmondani nem, csak becsülni lehet, hogy milyen arányban – mondta el a Népszabadságnak Ligeti Csák, a Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti Számlák Főosztályának vezetője.

A nemzeti számlák készítésekor ugyanis – magyarázta – az az előírás, hogy a gazdaság minden része szerepeljen a kimutatásokban, attól függetlenül, hogy rendelkezésre áll-e róla megbízható adat.

A statisztikusok a gazdaság nem megfigyelt részéről beszélnek, és általában azt vizsgálják: hol van ellentmondás a statisztikai adatok között – ebből következtetnek az eltérés okára. Ilyen ok lehet, hogy egyszerűen nem tártak fel egy adatforrást, de az is, ha valaki eltagadott jövedelmet költ, esetleg illegális tevékenységet folytatott.

A szürke- vagy feketegazdaság mértékét viszont mindig „menet közben„ becslik, és gazdasági szektoronként vizsgálják. Például, ha adott szektorban a közepesnél nagyobb vállalatok a hozzájuk beérkező anyagokból, szolgáltatásokból szép nyereséggel (hozzáadott értékkel) működnek, feltételezni lehet, hogy a kisebb, ám jóval alacsonyabb profitot, esetleg veszteséget kimutató vállalkozások értékteremtése se lehet alacsonyabb, csak ezt adózási okokból eltagadhatják. Így a GDP-adatok meghatározása során ebben a szektorban a kisvállalati hozzájárulást az ottani beszerzésekből kiindulva a nagyobb cégek eredményei alapján becslik. Miután viszont a nem megfigyelt gazdaság eredményeinek becslése ilyen részletszámításokon alapul, a fekete- és szürkegazdaságról nem készülhet összesített adat csak kutatói becslés (ez Magyarország esetében 10-30 százalék).

Ligeti elmondta: az unió elvárása, hogy a gazdaságnak tényleg minden része szerepeljen a GDP-statisztikában, így az illegális tevékenységek eredménye is. A drogkereskedelem, vagy a prostitúció ebből a szempontból ugyanúgy gazdasági tevékenységnek számít, hiszen az előbbi a termeléstől a külkereskedelmen át a kiskereskedelmi hálózatokig szinte minden területet érint, míg utóbbi szolgáltatásnak számít. A KSH statisztikusai a bűnüldöző szervek, a prostituáltakat képviselő érdekvédelmi szervezetek, a drogosokkal foglalkozó szociális intézmények adatai alapján becsülték meg ezen illegális tevékenységek GDP-hozzájárulását.

Ez utóbbi adattal először hétfőn lehet majd találkozni – a KSH ekkor adja ki először a nemzetközi szabályokhoz még inkább illeszkedő új GDP-adatsorát. A 2000-ig visszamenőleg kiszámolt új adatok Ligeti Csák szerint jobban tükrözik majd a magyar gazdaság teljesítőképességét. Egyszerre számos apróbb tételen módosítottak (azért most egyszerre, hogy kevesebbszer kelljen a „felhasználókat” adatmódosításokkal zavarni). Így például – az illegális tevékenységek eredményének beillesztése mellett – változik a GDP-növekedés számításának rendje is (nem egy kijelölt – most 2000-es – bázisévből, hanem mindig az előző évből indulnak ki az indexek készítésekor), és korszerűbb módszerrel mérik az állami oktatás és az egészségügy kibocsátását is.

PPP-be rejtett hiány?

Orbán Viktor szerint „a kormány még most sem tárta fel a teljes igazságot az ország gazdasági helyzetét illetően„. A Fidesz elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjúban a magántőke és az állam közös pénzügyi részvételével zajló PPP-programokat említette példaként, felhozva, hogy az autópályák építésének költsége már része a hiányszámoknak, azonban a – szintén hasonló rendszerben épülő – börtönök és a kollégiumok még nem. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke szerint nem jelenti az összes PPP-program uniós elutasítását, hogy az autópályák tervezett költségvetésen kívüli elszámolását nem fogadta el az unió statisztikai hivatala. Hangsúlyozta: az Eurostattal folytatott konzultációkon ez eddig nem merült fel. A sajtófőnök nyomatékosította: a börtönök és kollégiumok elszámolása egyébként is csupán pár milliárdos nagyságrend.

Népszabadság

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.