Sólyom kezdeményezheti a parlament önfeloszlatását

A rendszerváltozás óta talán a legnagyobb válságát éli a magyar politika Gyurcsány Ferenc nyilvánosságra hozott beszéde miatt, amelyben bevallotta: végighazudták az eltelt két évet. A válság megoldására kevés alkotmányos lehetőség nyílik: a köztársasági elnök keze is meg van kötve. A politikai felelősség az MSZP-SZDSZ többségű országgyűlést terheli. Gyurcsánnyal szemben azonban valószínűleg büntetőjogi felelősség is felvethető.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya rendkívül kevés lehetőséget ad egy, a mostanihoz hasonló válsághelyzet esetén a politikai szereplők kezébe.

A köztársasági elnök az Alkotmány szerint mindössze két esetben oszlathatja fel az Országgyűlést: ha az Országgyűlés – ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején – tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.

A mostani helyzet természetesen egyik kategóriába sem fér bele. Azonban az államfő mégsem teljesen tehetetlen. Szalai Péter alkotmányjogász az MNO-nak elmondta: igaz, hogy a köztársasági elnöknek egyértelmű lehetőségei nincsenek, ám egy dolgot mégis megtehet. Joga van megjelenni a parlamentben, ott felszólalni, s intézkedést kezdeményezni. Így kezdeményezheti például, hogy az Országgyűlés oszlassa fel önmagát. AZ Alkotmány ugyanis kimondja: az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. Ebben az esetben a feloszlásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.

Az államfő kezdeményezését azonban a képviselők többségének támogatnia kell, így, az alkotmányjogász szerint, a helyzet megoldása a szocialista-liberális parlamenti többség kezében van.

Természetesen az Országgyűlés az államfő kezdeményezése nélkül is megoldhatja a válságot. Az Alkotmány betűje szerint a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

A kormány maga is kezdeményezhet bizalmi szavazást maga ellen: „ A kormány – a miniszterelnök útján – bizalmi szavazást javasolhat” – áll az Alkotmányban, illetve „A kormány – a miniszterelnök útján – azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen”.
Amennyiben az Országgyűlés a fenti esetekben nem szavaz bizalmat a kormánynak, a kormány köteles lemondani.

A legtisztább jogi helyzet az lenne, ha a kormányfő magától lemondana, azonban Gyurcsány Ferenc több nyilatkozatában határozottan kijelentette: nem mond le.

Gyurcsány bűncselekményt követett el?

Az alkotmányos megoldás mellett elképzelhető, hogy a gyurcsányi beismerés büntetőjogi felelősséget is felvet. A Btk-ban szerepel például a „Visszaélés közérdekű adattal” elnevezésű bűncselekmény:

„177/B. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,
c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.„ – áll a Btk-ban.

Gyurcsány Ferenc bevallotta: hazudtak az országnak, eltitkolták az ország valós helyzetét, a választások előtt nagyon vigyáztak, hogy bizonyos „iratok” ne kerüljenek ki a minisztériumokból. (Korábban nagy felháborodást váltott ki például az államháztartási hiánny valódi mértékével kapcsolatos tirkolózás.). A „titkosított” adatok pedig minden bizonnyal közérdekű adatnak minősülnek, így a fent idézett Btk-helyek vonatkozhatnak a kormányfőre, vagy akár az egész kormányra is. Korábban egyébként már Veres János pénzügyminiszter is bevallotta: kifejezetten arra utasította apparátusát, hogy ne hozzák nyilvánosságra az államháztartás helyzetéről szóló adatokat, illetve ne is készítsenek arról pontos összefoglalót.