A vasárnapi események tükrében már hétfőn napközben meg kellett volna erősíteni a televízió és a rádió épületének őrzését. Ezzel szemben hétfő este fél kilenckor még csak két suzukis járőr állt szemben az egyre növekvő számú tüntetővel.
A felszedett díszburkolat helyén felázott a föld, és a rendőrség vízágyús járműje beleragadt a sárba.
A menekülő rendőrök magára hagyták a vízágyút, amit a tüntetők szétszedtek, személyzetét körülvette a tömeg, de végül megmenekültek.
A vízágyút magában, gyalogos kíséret nélkül küldték be, ezért amint a tüntetők a közelébe értek, teljesen védtelenné vált.
A rendőrautókat úgy helyezték el, hogy sem a tűzoltóknak, sem a mentőknek nem volt szabad útvonaluk a Nádor utcában, elvágva ezzel saját mentési lehetőségeiket is.
Az égő székház oltására érkező tűzoltóknak húsz percig nem tudták biztosítani, hogy biztonságban végezhessék munkájukat. Előtte, amikor a tűzoltók a téren lángoló autók oltásával próbálkoztak, a randalírozók megkaparintották tömlőjüket – ezzel szorították be végleg a rendőröket a tévészékház aulájába, ahonnan többször már nem tudtak kitörni.
A tömegoszlatási kísérletnél rohamra induló rendőrök nem hagytak hátra utóvédet, akik a járművekre vigyáztak volna. A tüntetők emiatt tudtak sok rendőrautót megrongálni, egyet felgyújtani.
A rohamrendőrök kilencvenöt százaléka nem rendelkezett megfelelő testpáncéllal, ennek hiányában teljesen védtelenek voltak a körülbelül tíz méterről rájuk dobált, félkilós-kilós bazaltdarabokkal szemben.
Pár futballhuligán viperával felfegyverkezve érkezett, ezek ellen szintén védtelenek voltak a rendőrök. Emiatt harminc rendőr szerzett súlyos sérüléseket, és az oszlatás kezdete után egy perccel már menekülni voltak kénytelenek, több rendőr összetekert ruhadarabokkal védte a hátát.
A százhuszonöt sérült többsége (százegy) rendőr volt. A súlyos sérülésekhez az is hozzájárulhatott, hogy a rendőrök nem védték a hátukat, sorfalukat sokszor elöről-hátulról kődobáló futballhuligánok vették körbe.
Érthetetlen volt az is, hogy amikor úgy látszott, a tér déli oldaláról megindítják a tüntetők kiszorítását, végül csak egy harminc-negyven fős különitményt küldtek be, akik jobb híján átszaladtak a téren, és bemenekültek a székházba.
A rendőrök összes kitörési kísérlete visszavonulással ért véget, pedig ez többször is teljesen indokolatlannak látszott. Cserébe a randalírozók lelkesedését a végsőkig felfokozta. Ekkor egy csapat rendőrt a tüntetők a székház falához szorítottak, akik csak úgy tudtak megmenekülni, hogy az egyik rendőrnő többször a levegőbe lőtt.
Négyre ürítették ki a teret. A tüntetők fél kettőkor feltépték az addig kitartó vasrácsokat a főbejáratnál, és bementek a székházba. A tüntetők csoportosan vonultak be, a többség egyszerűen csak körülnézett, illetve az aulában kezdett pihenni, de többen kifosztották a büfét.
A már környéken is pár száz főre fogyatkozó tömeg benti része nem mozdult, így a hátsó bejáraton át érkező rendőrök előbb békésen távozásra kérték, majd kiszorították őket. Ugyanez történt a Szabadság téren is, amelyet végül hajnali négy utánra sikerült teljesen kiűríteni, majd lezárni.
A baklövéseket Gyurcsány Ferenc azzal magyarázta, hogy „komoly nehézségekbe ütközik a megfelelő rendőrségi erő helyszínre vezénylése”.
(index, VGO)
jótékonysági akció
Cselekvő szeretet fiataloktól – tíz éve segít rászorulókon a Fidelitas Angyalszárny akciója
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!