Tovább késik a schengeni övezethez való csatlakozás

Nagy valószínűséggel nem 2007 őszén, csupán 2008 elején csatlakozhatnak az új EU-tagok, így Magyarország is az úgynevezett schengeni övezethez, amelyen belül útlevél nélkül utazhatnak az érintett országok polgárai. A lengyel és a cseh miniszterelnök politikai okokról beszél.

MNO
2006. 09. 11. 14:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új időrendet tárgyalnak az Európai Unió bel- és igazságügyi miniszterei a jövő hónapban a lényegében határellenőrzések nélkül működő schengeni övezet kibővítésére az új EU-tagállamokra – erősítette meg hétfőn az Európai Bizottság szóvivője.

Brüsszelben már korábban értésre adták, hogy a szélesítésre nagy valószínűséggel nem kerül sor a tervezett – már nem először csúsztatott – időpontban, 2007 őszén, csupán 2008 elején. A legutóbbi miniszteri EU-ülést követően, július végén Franco Frattini igazságügyi biztos maga is jelezte a csúszást, arra hivatkozva, hogy a bővítéshez szükséges új, központi adatbázis kiépítése (ennek a rendszernek az eredeti tervek szerint már 2007 márciusában működnie kellene) jelentős késést szenvedett, s legkorábban 2007 novemberére lesz készen Strasbourgban. Ezt követően pedig még hónapok kellenek az új rendszer ellenőrzéséhez, a belső határellenőrzés tényleges megszüntetéséhez.

Minapi találkozóján a lengyel és a cseh miniszterelnök – Brüsszelbe eljutott sajtóhírek szerint – úgy nyilatkozott, hogy a schengeni határok kitolása tisztán politikai probléma. A biztos szóvivője most tagadta, hogy a csúszás politikai természetű lenne. Brüsszel szerint „műszaki, műveleti és jogi„ problémával kell szembenézni – hangoztatta a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva. Az előbbi kettő tekintetben ő is a strasbourgi rendszert emelte ki, míg a jogi hiányosság szerinte egy minisztertanácsi javaslat körül adódott – az teremtené meg a jogszabályi alapot a rendszer teljes értékű működtetéséhez, de az Európai Parlament még nem hagyta jóvá.

A belső határellenőrzésektől mentes, külső ellenőrzéseket viszont fokozó schengeni övezetet 1995-ben hozta létre az EU, de még mindig csak 15 ország (13 régi tag mellett Norvégia és Izland) vesz benne részt. Az új tagok mellett Nagy-Britannia és Írország is egyelőre kimarad az övezetből. A rendszer egyik pillére egy központi adatbázis, a SIS-I a tagállamok hatóságai (mindenekelőtt rendőrségei) között – ez azonban nem rendelkezik elég kapacitással az új tagok befogadására, ezért kell létrehozni az új, kibővített rendszert, a SIS-II-t. Utóbbit elsősorban szintén a rendőrségi és igazságügyi együttműködésben tervezik hasznosítani: a brüsszeli elképzelések szerint a határellenőrzéseket, a rendőri igazoltatásokat, továbbá a vízumok és tartózkodási engedélyek kibocsátását is segíteni hivatott.

Az új EU-tagállamok – köztük Magyarország – igyekeznek folyamatos nyomást gyakorolni Brüsszelre és a régi tagokra, hogy ne csússzon a határidő. Tavasszal az új tagországok közös nyilatkozatot is intéztek a régiekhez, tiltakozva az akkor már körvonalazódó újabb halasztás ellen.

MTI, MNO

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.