Zöld fényt kapott Románia és Bulgária 2007-es csatlakozása

Románia és Bulgária kedden megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását ahhoz, hogy 2007. január elsejével az Európai Unió tagjaivá válhasson. Ezzel az EU tagállamainak száma 27-re, lakossága pedig az eddigi mintegy 457 millióról 487 millióra nő majd. Az EU-bizottság döntését ugyanakkor olyan szigorú feltételekkel párosította, amilyeneket még soha nem támasztottak egyetlen új belépővel szemben sem.

José Manuel Barroso, a testület elnöke az Európai Parlament strasbourgi ülésén jelentette be a döntést. Mint mondta, az Európai Bizottság aznap elfogadta végső jelentését Románia és Bulgária EU-csatlakozásáról, s ennek végkövetkeztetése: mindkét ország 2007. január 1-től megkaphatja az EU-tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket. Barroso beszédében leszögezte, hogy a történelmi tapasztalatok szerint a bővítés segíti a gazdasági növekedést, előmozdítja a társadalmi kohéziót, s egyben megerősíti az EU szerepét a világban. Reményét fejezte ki, hogy akárcsak a korábbi felvételek, ez a mostani is sikeres lesz.

Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési ügyekért felelős tagja Barroso után felszólalva úgy vélte, hogy a két ország történelmi teljesítményt mutatott a felkészülés során. Ám azt is hangsúlyozta, hogy az EU-bizottság biztosítani akarja az európai adófizetők pénzének megfelelő felhasználását, illetve azt, hogy a román és bolgár reformok visszafordíthatatlanok legyenek, így a belépést engedélyező döntés tartalmazza a „járulékos intézkedések” (azaz a szigorú ellenőrzés és ha nem sikerül a követelményeket teljesíteni, akkor a szankciók, védzáradékok) lehetőségét.

Romániának szintén hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tennie az igazságszolgáltatási folyamatokat és létre kell hoznia egy olyan ügynökséget, amely ellenőrzi az állami tisztségviselők vagyoni helyzetét, esetleges összeférhetetlenségét, illetve érdekütközéseiket. Ha mindezt nem teszik meg, az EU jelenlegi tagállamai visszautasíthatják a román és bolgár bíróságok ítéleteinek elismerését, illetve a két ország által kiadott nemzetközi letartóztatási parancsok teljesítését.

A jelentés szerint mindkét országnak fel kell számolnia a náluk pusztító sertéspestist, ha azt akarják, hogy élő sertéseket, illetve sertéshúst szállíthassanak az EU területére.

Mivel a két új tagország egy főre eső gazdasági teljesítménye csak egyharmada az EU átlagának, s a jelenlegi tagállamok tartanak attól, hogy a belépés után hatalmas tömegben indulnak meg feléjük a munkát kereső, jobb fizetésben reménykedő románok, bolgárok, még azok a tagországok (a britek, az írek és a svédek) is korlátozásokat fontolgatnak, amelyek a 2004-ben belépett államok munkavállalóit beengedték területükre.

Nyomon követik a kisebbségek helyzetét Romániában

A jelentés foglalkozik a kisebbségek romániai helyzetével is. A dokumentum szerint a kisebbségvédelem terén csak korlátozott előrehaladásról lehet beszámolni. „A nemzeti kisebbségek státusáról szóló, s az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, illetve a multikulturalitás alapelveit leszögező törvénytervezetről még mindig csak vitáznak a parlamentben. Ezt a törvényhozási folyamatot behatóan követni kell” – olvasható a dokumentumban.

Az ügyben több magyar képviselő is nyilatkozatot adott ki, üdvözölve a döntést, ugyanakkor figyelmeztetve a még meglévő, megoldandó problémákra is. A szocialista Tabajdi Csaba érthetetlennek nevezte, hogy a jelentés nem hivatkozik az EU-bizottság saját korábbi megállapításaira, mint a romániai magyar felsőoktatás helyzete, vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása. Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy az EU-bizottság állásfoglalása az Európai Unió történetében eddig páratlan szigorúsággal kívánja Románia fejlődését a csatlakozás után is nyomon követni. Az SZDSZ-es Szent-Iványi István pedig arról beszélt, hogy Romániában további erőfeszítések szükségesek, például a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvény elfogadása érdekében.