A gyógyszerellátásról szóló törvényről vitáznak az Országgyűlésben

Biankó javaslatról van szó, amely kiskapukat nyit – mondta a gyógyszerellátásról szóló törvény vitája során a parlamentben Zombor Gábor (Fidesz). Az egészségügyi miniszter korábban kifejtette: szerinte az új törvény szabályozza a gyártók által fizetett kötelező kedvezményeket, a gyógyszert rendelő orvosok szigorúbb gyógyszerfelírási szabályát, és teljesen nyilvánossá teszi a gyógyszerár-támogatás és a támogatásba való befogadás rendszerét.

Napirend előtt

Latorcai János (KDNP) szerint az hétfői utcai események nem történhettek véletlenül, az ilyen rendőri akciót meg kellett tervezni. Mint napirend előtti felszólalásában a politikus hangsúlyozta: a rendőrség akadályozta meg a békés ünnepet, és nem tud semmilyen jogalapot felmutatni azokkal szemben, akik a nagygyűlésről békésen szerettek volna hazatérni.

Boross Péter (MDF) hangsúlyozta: a hétfői megmozdulásokon nem volt minden rendben sem a rendőrök, sem a tüntetők oldalán. Véleménye szerint nem szabad többet külföldi vendégeket hívni és nagyobb ceremóniás rendben megemlékezni nemzeti ünnepeinkről, mert a hétköznapok „belerondítanak„ legszentebb érzelmeinkbe. Szavai szerint állítsunk ki bizonyítványt magunkról, hogy nem vagyunk képesek felülemelkedni a mán.

Pokorni Zoltán (Fidesz) Káosz az oktatásban címmel mondott felszólalásában felidézte, hogy az elmúlt hetekben a nagycsaládosok, a pedagógusok és a diákok is tüntettek a kormány tervezett intézkedései ellen. Sokak szerint ezek még csak ízelítőül szolgáltak, mert készül a költségvetés, és a hírek 30-40 milliárd forintos elvonásról szólnak – közölte. – Lehet, hogy szegények vagyunk, de az nem ok arra, hogy ostobák is legyünk – mondta.

Arató Gergely oktatási államtitkár szerint az ellenzéki politikus összemos tényeket, vélelmeket, kormányzati programot és sajtóhíreket. A költségvetést még be sem nyújtották, de ő már tudni véli, mi lesz benne – jegyezte meg.

Fodor Gábor (SZDSZ) szégyennek nevezte az október 23-án történteket, szerinte mindez méltatlan a forradalom emlékéhez. Mint mondta, mindenki felelős, ezért önkritikusnak kell lenni, nem szabad másokat vádolni. A kormány elismerte felelősségét, és ezt a másik oldalnak is meg kell tennie – hangoztatta. Hozzátette: a Fidesz népszavazási kezdeményezése az ország szétverésének útja, így kormányozni nem lehet, és az ország nem tud majd élni az uniós csatlakozás adta lehetőségekkel.

Molnár Lajos expozéja az egészségügyi reformról

A gyógyszerellátásról és -forgalmazásról szóló törvény a gyógyszergyártók, a terjesztők, a gyógyszert rendelő orvosok, a betegek és az állam magatartásának, közös felelősségének új és igazságosabb rendszerét teremti meg – hangsúlyozta Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerdán az Országgyűlésben mondott expozéjában. Szerinte hosszú évek halogatása után végre elindítjuk a valódi egészségügyi reformot Magyarországon.

A miniszter szerint az egészségügy teljes rendszerét nem lehet kis alakítgatásokkal megjavítani, ahogyan egy Trabatot is hiába fejlesztgetünk, nem lesz belőle jó autó. – Nincs reform-Trabant – jegyezte meg Molnár Lajos. A miniszter szerint az új törvény szabályozza a gyártók által fizetett kötelező kedvezményeket, a gyógyszert rendelő orvosok szigorúbb gyógyszerfelírási szabályát, és teljesen nyilvánossá teszi a gyógyszerár-támogatás és a támogatásba való befogadás rendszerét.

Az új szabályok garantálják a pénzügyi stabilitást is – hangsúlyozta Molnár Lajos, utalva arra, hogy a gyógyszertámogatás összege az elmúlt években egyre nagyobb mértékben lépte túl a megengedett és elfogadható mértéket, illetve egyre nagyobb arányt ért el az egészségügyi kiadásokon belül. Emellett – folytatta a szakminiszter – nő az orvosok felelőssége is, hiszen ha a költségvetésben megállapított keretet túllépi a gyógyszertámogatás összege, akkor a túllépést közvetlenül, előre meghatározott arányban terítik a háziorvosok bevételére, vagy szakorvos esetén az orvost foglalkoztató intézmény finanszírozásában érvényesítik. Ugyanakkor nő a betegek is felelőssége, mert a közgyógyellátottak kivételével megszűnik a gyógyszerek térítésmentessége: minden gyógyszerért fizetni kell, a minimális díj 300 forint lesz – mondta a miniszter.

Törvény a gyógyszerellátásról – vezérszónokok

Kökény Mihály (MSZP) a parlamentben kiemelte: az egészségügy további átalakítása már nem halogatható. Hozzátette: pártja elfogadásra javasolja a törvényjavaslatot, azonban az MSZP néhány pontban módosító javaslatot nyújt be. A szocialista politikus rámutatott arra, évente körülbelül 70 milliárd forint értékű gyógyszer kerül a szemétbe. A törvényjavaslat ezért adja fel az ingyenes gyógyszer fogalmát, és azoknál a gyógyszereknél is önrészt igényel a betegektől, melyek árához száz százalékos támogatás van biztosítva – tette hozzá, majd úgy folytatta: ez a „jelképes nagyságú önrész alkalmas arra, hogy takarékosabban bánjunk a gyógyszerekkel”. Kiemelte azt is, a Magyar Gyógyszerész Kamarának vannak olyan indítványai, melyet megfontolásra javasol a kormány az Országgyűlésnek.

Mikola István (Fidesz) szerint a patikaalapítás és a gyógyszerforgalmazás jelenlegi rendjének szétverése csakis a multinacionális pénzügyi befektetők korlátozhatatlan étvágyával és a kormányzatra gyakorolt egyre nagyobb nyomásával magyarázhatók. Közölte, pártja nem tartja elfogadásra alkalmasnak a javaslatot, azt újra át kellene a kormánynak gondolnia. Pártja nevében kijelentette: a Fidesz nem támogatja, és kifejezetten károsnak tartja a gyógyszerek kizárólag kereskedelmi jellegű hozzáférésének bővítését. Mikola István hangsúlyozta: külföldön a költségmegtakarítás szempontjából a liberalizáció nem hozta az elvárt eredményeket. Az egész törvénytervezetet újra kell gondolni, mert címével és szándékával ellentétben nem növeli, hanem rontja a gyógyszerbiztonságot – jelentette ki.

Béki Gabriella (SZDSZ) hangsúlyozta: nagy jelentőségű törvény vitáját kezdte meg a parlament, melyet pártja elfogadásra alkalmasnak tart. A liberális politikus a javaslat céljaként a költségérzékeny térítési díjak, és az igazságosabb teherviselés kialakítását nevezte meg. Véleménye szerint ma Magyarországon a patikák eloszlása közel egyenletes, minden 1000 fő feletti településen elérhető valamilyen gyógyszerellátási forma.

Törvény a gyógyszerellátásról – felszólalások

Az általános vita kora délutáni szakaszában legtöbbször az orvos végzettségű képviselők szóltak hozzá a törvényjavaslathoz, és hosszas, főként kétperces felszólalásokból álló vitát folytattak leginkább a patikaliberalizáció kérdéseiről.

Zombor Gábor (Fidesz) azt mondta, biankó javaslatról van szó, amely kiskapukat nyit. Mint mondta, az a patika, amely külvárosi bevásárlóközpontba vagy egy ferihegyi repülőtérre települ, nem kell, hogy külön szolgáltatásként felvállalja a térítésmentes házhozszállítást, hiszen 2 kilométeres körzetében nem lakik senki.

Nagy Kálmán (KDNP) arra hívta fel figyelmet, hogy a törvényben foglalt szabályozással nem lehet megakadályozni a patikák esetében a tőkekoncentrációt, mert a multinacionális cégek „százszor ügyesebben„ megtalálják majd ennek a módját. Olyan törvény kell, amely bennünket és a mi betegeinket védi – tette hozzá.

Nyitrai András (Fidesz) véleménye szerint a patikaliberalizáció azt jelenti, hogy a gyógyszerforgalmazást mások kezére játsszák át, a hazai kis- és középvállalkozásokat pedig kirekesztik. Úgy vélte: az egész törvényjavaslat ”úgy rossz, ahogy van„, ezért a jobbító szándékot nem lehet számon kérni az ellenzéki képviselőkön.

Puskás Tibor (Fidesz) gyógyszerbiztonsági magfontolások miatt, de szintén ellenezte a patikaliberalizációt, vagyis a gyógyszerek patikán kívüli árusítását.

Schvarcz Tibor (MSZP) ugyanakkor úgy vélte, hogy a törvény végre kiszámítható, biztonságos és átlátható gyógyszerpiaci helyzetet teremt. Hangsúlyozta azt is, hogy szigorú szabályokhoz kötik, mely vény nélküli gyógyszereket, hol és kiknek lehet árusítani. Felhívta a figyelmet arra is, hogy plázákban már működnek patikák jó tapasztalattal.

Gusztos Péter (SZDSZ) úgy vélte, hogy az ellenzéki képviselők a patikaliberalizáció ellenzésével monopolhelyzetet védő magatartást tanúsítanak.

A törvény a megszorító csomag része

Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) felszólalásában azt mondta, számukra elfogadhatatlan az előterjesztés. Hozzátette: a kormány a törvényjavaslat-csomagba becsempészett egy olyan területet, a közgyógyellátást, ami a szociális tárca hatáskörébe tartozik. Az ellenzéki felszólaló szerint elsősorban a hárommillió létminimum alatt élőnek jelent újabb terhet az előterjesztés. Lanczendorfer Erzsébet érthetetlennek nevezte, hogy miért kell a közgyógyellátásban eddig rendelkezésre álló havi 12 ezer forintos gyógyszerkeretet a felére csökkenteni.

Reagálásában Molnár Lajos egészségügyi miniszter közölte, hogy a közgyógyellátás szabályozása alapvetően nem változik, marad a 12 ezer forintos gyógyszerkeret is, csak két részre fog oszlani.
Mikola István (Fidesz) arról beszélt, hogy ha a gyógyszerek árusítása kikerül a patikából, ”nem lesz megállás„, hivatkozási alapul nyugati példákat említett, amelyek több esetben gyógyszer túladagolásból eredő halálhoz vezettek.

Spiák Ibolya (Fidesz) azt kifogásolta, hogy a legalapvetőbb gyógyszerek felírásához is kötelező lesz az orvosnak számítógépes program használata. ”Ezentúl az orvosoknak a legolcsóbb gyógyszert kell majd felírniuk, ami nem szolgálhatja a betegek érdekeit. Ki és mi alapján mondja majd meg, melyik gyógyszer a legköltséghatékonyabb?„ – tette fel a kérdést a képviselő, aki szerint az előterjesztés nem szolgálja a betegek érdekeit, és korlátozza az orvosok gyógyítási szabadságát.

Molnár Lajos az elhangzottakra reagálva azt emelte ki, hogy nemcsak az egészségügyi és a gazdasági, hanem az önkormányzati bizottság is támogatta a törvényjavaslatot.
”A gyógyszergazdaságossági törvény ugyanis a településeken élőkről szól, hogy könnyen és lehetőleg ne túl drágán juthassanak az emberek gyógyszerhez„ – szögezte le Molnár Lajos.

Az egészségügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy 2001-ben az Orbán-kormány is megpróbált olyan szoftvert bevezetni, amely javaslatot tett volna az orvosoknak, elsősorban milyen gyógyszereket írjanak fel. Molnár Lajos a német szabályozásra is hivatkozott, mondván: egy viszonylag drága készítményt ott akkor írnak fel, ha az orvosilag indokolt és szükséges.

Mikola István riposztjában úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi reformfolyamat legnagyobb kockázatát maga a miniszter jelenti. ”Mire alapozza, hogy az ellenzék nem a beteg érdekeit képviseli? Alattomos módszer, hogy kiszámítja a tévéközvetítés végét, és így az ellenzéknek nincs módja válaszolni„ – jegyezte meg Mikola István, aki szerint a miniszter diktatórikusan, puccsszerűen nyomja át a törvényjavaslatot a parlamenten.

A szocialista Kökény Mihály szerint a hétórás vita végére világossá vált: szó nincs arról, hogy az ellenzék bármit meg kívánna fontolni. Számukra nem az egészségügy szabályozottabbá tétele a fontos, hanem a nemet mondás a kormánynak, a miniszter ócsárlása.

Zombor Gábor (Fidesz) azt mondta, a törvény a megszorító csomag része, és a kormány az orvosok korlátozásával, a betegek megfizettetésével, az ellátásokhoz való hozzáférés szűkítésével próbál megtakarítást elérni.

A törvényjavaslat nem foglalkozik az idősekkel

Mikola István (Fidesz) azt mondta: az Orbán-kormány is tett kísérletet arra, hogy megállítsa a gyógyszerráfordítások növekedését. Mint mondta, ez a törvényjavaslat nem alkalmas arra, hogy ezt a spirált megtörje.

Iván László (Fidesz) problémának nevezte, hogy a törvényjavaslat nem foglalkozik az idősekkel. Úgy vélte, az előterjesztésben nemcsak olyan részek vannak, amelyek ellentmondásosak, hanem a értelmezhetetlenek.

Molnár Lajos egészségügyi miniszter, aki nagyon fontos törvénynek nevezte az előterjesztést, közölte: nem háttéralkuk kellenek, hanem a gyógyszergazdálkodásról szóló jogszabály, amely nagyon gyorsan megteremti a nyilvános, átlátható gyógyszerellátást.

Szavai szerint a törvényjavaslat jobbá teszi a betegek ellátását, és lehetőséget teremt arra, hogy korlátozzák az erre fordítandó közforrásokat, nem azért, hogy kevesebbet költsenek az egészségügyre, hanem hogy többet költhessenek a kórházakra, a háziorvosi rendszerre. Hozzátette: erre az előterjesztésre akkor is szükség lenne, ha nem lenne konvergenciaprogram.

Az elnöklő Szili Katalin az általános vitát lezárta, a parlament ülését berekesztette, és október 30-ra összehívta az Országgyűlés kétnapos ülését.

(mti)