Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilap Jung: Elkerülendő a konfrontáció az izraeli katonákkal című cikkében ismerteti a német védelmi miniszter kényes közel-keleti misszióját.
Franz Jung (CDU) német védelmi miniszter e hétre tervezett tel-avivi látogatása során nem tervezi, hogy az izraeli légierő és a német haditengerészet között a libanoni partoknál lezajlott összetűzést szóba hozza. Jung a Frankfurter Allgemeine Zeitunggal folytatott beszélgetésében úgy fogalmazott: voltak bizonyos összetűzések, melyeket alkalmas formában megbeszéltünk Izraellel. A jövőre vonatkozóan ezekből levontuk a szükséges következtetéseket. Ezzel az összetűzést lezártnak tekintjük. Az izraeli katonákkal történt konfrontációról szó sem lehet – nyilatkozta Jung. (Mint ismert, az izraeli légierő hat gépe a veszélyesen megközelítette a nemzetközi vizeken, az ENSZ libanoni missziójának keretében az izraeli partoktól, mintegy 100 kilométerre tartózkodó német őrhajót, és két lövést is leadtak rá. Szerk.)
Jung visszautasította az FDP és a Baloldali Párt-PDS vádjait, melyek szerint a német haditengerészet libanoni mandátumának megváltoztatása jelentősen csökkentette cselekvési szabadságukat, s mivel a mandátum megváltoztatásról nem tájékoztatták a Bundestagot, tévedésben tartották volna a képviselőket.
Az izraeli miniszterelnök, Ehud Olmert sajnálkozást fejezte ki a történtek miatt. Angela Merkel – szóvivőjének nyilatkozata szerint –ígértet tett arra, hogy erre többé nem kerül sor. A jövőben jelentősen javítják majd a fegyveres erők közötti együttműködést.
Volker Kauder (CDU) Bundestag frakcióvezető egy Olmerttel történt jeruzsálemi találkozót követően úgy nyilatkozott, hogy az izraeli miniszterelnök az összetűzés kapcsán félreértésről beszélt. Ígértet tett arra, hogy megtette a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy többé ilyen ne fordulhasson elő.
Olmert egyúttal jelezte, hogy decemberben Németországba látogat.
Lapértesülések szerint péntekre virradóra újabb incidens történt: a német haditengerészet helikopteréhez az izraeli légierő vadászgépei veszélyes közelségbe kerültek. Az esetet időközben a honvédelmi minisztérium sajtószóvivője is megerősítette.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Románia jelöltjének visszavonulása című cikkében azzal foglalkozik, hogy – alig két hónappal Bukarest uniós tagsága előtt – Varujan Vosganian bejelentette, mégsem indul a brüsszeli biztosi posztért.
A jelöltségét követően számos bírálattal illetett román uniós biztos-jelölt, Varujan Vosganian szenátor szombaton felmentését kérte a posztért történő indulás alól Tariceanu miniszterelnöktől. A nemzeti liberális (PNL) politikus hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a vádak alaptalanok, a vizsgálatok miatt jelöltsége elhúzódna és ez ártana Románia tekintélyének. A 48 esztendős közgazdász jelöltsége Brüsszelben jelentős ellenállásba ütközött. Az európai parlamenti szocialisták szemére vetették, hogy tájékozatlan az uniós ügyekben, valamint kétes üzletemberekkel tartott fent kapcsolatot. A román sajtó információi szerint a 80-as évek elején a rettegett román titkosszolgálat, a Securitate ügynöke volt Vosganian.
Bild Zeitung (bild.t-online.de)
A legnagyobb példányszámú német bulvárlap Nem szeret bennünket, németeket Kaczinsky úr? címmel készített interjút németországi látogatása előtt a lengyel miniszterelnökkel.
A Balti-tenger alatt húzódó vezeték megépítésével kezdődtek a konfliktusok a lengyel-német kapcsolatokban. A lengyel kormány tiltakozott – s az akkori kancellár, Gerhard Schröder igen kemény visszautasításában részesült. A jó orosz-német kapcsolatok nem zavarnak bennünket – folyatja Kaczinsky. Aggodalomra ad okot, ha ezen a szinten olyan döntések születnek, melyek alapvető nemzeti érdekeinket sértik. Az energiapolitika sohasem lehet politikai fegyver. Ezt mindenki tudja és érti Európában. Lengyelország nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy az energiakapcsoló birtokában a szomszédok nyomást gyakorolhassanak Varsóra. Ez egy olyan súlyos probléma, amiről beszélnünk kell. 26 évvel ezelőtt Lengyelország az előtt a kérdés előtt állt, hogy bevonulnak az oroszok vagy sem? Nem kívánunk az előtt a probléma előtt állni, hogy elzárják-e az energiacsapokat, vagy sem.
A kétoldalú kapcsolatok második vitás területével, az egykori kelet-németországi területekről elűzöttekkel kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a történelemből tudjuk, a jelentéktelen szervezetek nagyra nőhetnek. Az úgynevezett Porosz Vagyonügynökségről beszélt, mely szerinte leplezetlen vagyoni követeléseket támaszt Lengyelországgal szemben. Kaczinsky szerint az a tény, hogy ezt a szervezetet szinte senki sem ismeri Németországban, nem javít a helyzeten. S itt vannak az elüldözöttek közpénzekből finanszírozott szervezetei, melyeket még politikusok is támogatnak. Ezek a személyek megkérdőjelezik a tulajdoni viszonyokat Lengyelországban – ami az ország területének 34 százalékát érinti, s ellenük semmit sem tesz a német állam, pedig ideje lenne – panaszolja Kaczinsky.
A varsói kormányfő álláspontja szerint a megoldást az jelenthetné, ha egy nemzetközi szerződés keretében egyszer és mindenkorra Németország minden igényéről lemondana. Gyakorlatban ez nem jelentene nehézséget, ez csak politikai szándék kérdése lenne.
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét